Ihless meg engem
Kitört a vakáció, most már az érettségizők és a felvételizők is túl vannak azon, amin a fiatalabb diákok már korábban túlestek, vagyis a tanévzáráson, ami persze a fiatalabbaknak sem jött el túl korán, mert bizonyos megfontolások alapján (amelyekre most nem térünk ki) az Állam meghosszabbította a tanévet. Kitört a vakáció, zajlanak a regnumos és cserkésztáborok, ülnek az idősebbek a teraszaikon vagy egyáltalán csak az esténként kicsit hűvösebb udvaron vagy gangon, és bele-bele kortyolnak a poharukba. Hideg sör, bepárásodott rozé-palack, esetleg Sauska, ha olyan brendet keresünk, ahol az ősöket Vörösmarty Mihály nevelte. De helyes-e alkoholt küldenünk az idegsejtjeinkre? Okos dolog-e a hagyományokat követve sörözni, borozni ezeken a meleg estéken? És erkölcsös dolog-e? Nem jelent-e kockázatot, rossz irányra kaput nyitó gyakorlatot az iszogatás, különösen fiataljaink, vagy akár gimnazistáink személyiségének alakulásában?
Kell, tilos, lehet, szabad. Húsvéti gondolatok írás és Szentírás viszonyáról
A Szentírást, a Bibliát az teszi a Könyvek Könyvévé, az emeli ki az irodalom köréből, hogy az Egyház tanítása szerint emberi kéz által ugyan, de valójában Isten sugalmazta a mondatait, így ezek a könyvek nem emberi mondandót, hanem isteni üzenetet fogalmaznak meg. Hite szerint ki-ki elfogadhat ebből valamennyit, ki többet, ki kevesebbet, a jó hívő a hittételt teljes egészében – és legyen is így, hajtsunk fejet, fogadjuk el, hogy az Atya üzenetét hordozzák ezek a sorok. Igen, a Szentháromság személyeiből éppen az Atyáét, mert amint korunk jelentős teológusa fogalmaz, Paul Zulehner, később azután eljött a Fiú ideje, mostanság pedig a Szentlélek ideje. Mert Zulehner azt veti fel, nem úgy van-e, hogy a Megtestesülés és a Megváltás előtti időkben volt igazán fontos ez a kommunikációs csatorna, s nem lehet-e, hogy az Eljövetel óta fontosabbak a Krisztus-utódok, a folytonosságukban velünk élő apostol-utódok közlései, sőt, mostanság, a szinodalitás korában nem úgy van-e, hogy az egyes hívekben Bolíviától Koreáig ott él bennük a Szentlélek, tőlük és rajtuk (mindannyiunkon) keresztül jönnek a legfontosabb üzenetek. Kicsit hasonló korszakolással, mint amit Sylvester János mond: „próféták által szólt régen níked az Isten” – először, majd azután pedig már nem annyira kellettek a próféták, mert „azkit igért ímé, végre megadta fiát”.
SZERZŐ: VALACZKA ANDRÁS
KÉP: portfolio.hu
„Együtt hozunk létre különböző alkotásokat”
Sokan szakértik ma a Z-generációt meg az internet-világ veszélyeit, mégis más, amikor az agykutató mutat rá biológiai összefüggésekre, tényekre, sejt-szintű vagy akár molekuláris folyamatokra. Ilyen megvilágosító erejű beszéd Freund Tamás interjúja, amelyben ennek a mai világnak az agyra gyakorolt hatásairól beszél, és amelyben – szemben a riogató diagnosztákkal – gyógymódokra is rámutat, orvosságot is ajánl, mégpedig olyat, amivel az iskola világa is gyógyszerezheti a rábízottakat. Mert az iskolának gyógyító helynek is lennie kellene, ezt írta Kalazanci Szent József már négyszáz éve is, „un efficaciss. rimedio preservativo, e sanativo dal male”. Igen, így nevezte az iskoláit a piarista rendalapító, Galilei barátja: hatékony orvosszernek mondta őket, amelyek megelőzik és gyógyítják a rosszat. Freund Tamás nemcsak arra mutat rá, hogy hogyan torzul az agynak még a fizikai struktúrája is, hogy hogyan lök végül ugyanarra a lejtőre a netfüggőség, ahová a drogfüggőség is, vagy hogy hogyan válik majd szelekciós-evolúciós tényezővé, hogy ki képes túlélni ezt a virtuális klímaváltozást – hanem arról is van gondolata, hogy mi lehetne a „preservativo” meg „sanativo” orvosszer.
SZERZŐ: Valaczka András
KÉP: Kalazanci Szent József Tonti bíboroshoz írt művének kézirata (1621)
Éhes voltam, elfogadtatok
Korunk járványait figyelve – nem annyira a covidot, mint inkább az internetes önpusztítás járványát – furcsa hurok-folyamatok válnak láthatóvá. Ahogyan az édesítőszerekről is bebizonyosodott, hogy fokozzák az éhségingert és így a kalóriabevitelt, azon át pedig végső soron az elhízást, úgy a közösségi elfogadottság vágyát kihasználó technológiák is csak még magasabbra emelik az elégedettség küszöbértékét, és hasonló, csak még rosszabb éhségérzetet okoznak. Minél több a követőm, a rajongóm, a lájkom, annál jobban éhezem az elfogadottságot, vagyis: a szeretetéhségem a mesterséges beviteltől csak még kínzóbbá válik. Ráadásul az agyi reakciók azt is elárulják, hogy a testi és a lelki kiéhezettség pontosan ugyanoda küldi az ingereit. Nemcsak a kapott lájkok hatását mutatja meg jól láthatóan az MRI az agyban, hanem azt is, hogy ezek (mégpedig konkrétan a számukkal arányosan!) pontosan ugyanott és pontosan ugyanolyan jutalmazó reakciót váltanak ki, amilyet a jó ízű ételek.
Tájoló
Ihless meg engem
Kitört a vakáció, most már az érettségizők és a felvételizők is túl vannak azon, amin a fiatalabb diákok már korábban túlestek, vagyis a tanévzáráson, ami persze a fiatalabbaknak sem jött el túl korán, mert bizonyos megfontolások alapján (amelyekre most nem térünk ki) az Állam meghosszabbította a tanévet. Kitört a vakáció, zajlanak a regnumos és cserkésztáborok, ülnek az idősebbek a teraszaikon vagy egyáltalán csak az esténként kicsit hűvösebb udvaron vagy gangon, és bele-bele kortyolnak a poharukba. Hideg sör, bepárásodott rozé-palack, esetleg Sauska, ha olyan brendet keresünk, ahol az ősöket Vörösmarty Mihály nevelte. De helyes-e alkoholt küldenünk az idegsejtjeinkre? Okos dolog-e a hagyományokat követve sörözni, borozni ezeken a meleg estéken? És erkölcsös dolog-e? Nem jelent-e kockázatot, rossz irányra kaput nyitó gyakorlatot az iszogatás, különösen fiataljaink, vagy akár gimnazistáink személyiségének alakulásában?
Kell, tilos, lehet, szabad. Húsvéti gondolatok írás és Szentírás viszonyáról
A Szentírást, a Bibliát az teszi a Könyvek Könyvévé, az emeli ki az irodalom köréből, hogy az Egyház tanítása szerint emberi kéz által ugyan, de valójában Isten sugalmazta a mondatait, így ezek a könyvek nem emberi mondandót, hanem isteni üzenetet fogalmaznak meg. Hite szerint ki-ki elfogadhat ebből valamennyit, ki többet, ki kevesebbet, a jó hívő a hittételt teljes egészében – és legyen is így, hajtsunk fejet, fogadjuk el, hogy az Atya üzenetét hordozzák ezek a sorok. Igen, a Szentháromság személyeiből éppen az Atyáét, mert amint korunk jelentős teológusa fogalmaz, Paul Zulehner, később azután eljött a Fiú ideje, mostanság pedig a Szentlélek ideje. Mert Zulehner azt veti fel, nem úgy van-e, hogy a Megtestesülés és a Megváltás előtti időkben volt igazán fontos ez a kommunikációs csatorna, s nem lehet-e, hogy az Eljövetel óta fontosabbak a Krisztus-utódok, a folytonosságukban velünk élő apostol-utódok közlései, sőt, mostanság, a szinodalitás korában nem úgy van-e, hogy az egyes hívekben Bolíviától Koreáig ott él bennük a Szentlélek, tőlük és rajtuk (mindannyiunkon) keresztül jönnek a legfontosabb üzenetek. Kicsit hasonló korszakolással, mint amit Sylvester János mond: „próféták által szólt régen níked az Isten” – először, majd azután pedig már nem annyira kellettek a próféták, mert „azkit igért ímé, végre megadta fiát”.
SZERZŐ: VALACZKA ANDRÁS
KÉP: portfolio.hu
„Együtt hozunk létre különböző alkotásokat”
Sokan szakértik ma a Z-generációt meg az internet-világ veszélyeit, mégis más, amikor az agykutató mutat rá biológiai összefüggésekre, tényekre, sejt-szintű vagy akár molekuláris folyamatokra. Ilyen megvilágosító erejű beszéd Freund Tamás interjúja, amelyben ennek a mai világnak az agyra gyakorolt hatásairól beszél, és amelyben – szemben a riogató diagnosztákkal – gyógymódokra is rámutat, orvosságot is ajánl, mégpedig olyat, amivel az iskola világa is gyógyszerezheti a rábízottakat. Mert az iskolának gyógyító helynek is lennie kellene, ezt írta Kalazanci Szent József már négyszáz éve is, „un efficaciss. rimedio preservativo, e sanativo dal male”. Igen, így nevezte az iskoláit a piarista rendalapító, Galilei barátja: hatékony orvosszernek mondta őket, amelyek megelőzik és gyógyítják a rosszat. Freund Tamás nemcsak arra mutat rá, hogy hogyan torzul az agynak még a fizikai struktúrája is, hogy hogyan lök végül ugyanarra a lejtőre a netfüggőség, ahová a drogfüggőség is, vagy hogy hogyan válik majd szelekciós-evolúciós tényezővé, hogy ki képes túlélni ezt a virtuális klímaváltozást – hanem arról is van gondolata, hogy mi lehetne a „preservativo” meg „sanativo” orvosszer.
SZERZŐ: Valaczka András
KÉP: Kalazanci Szent József Tonti bíboroshoz írt művének kézirata (1621)
Éhes voltam, elfogadtatok
Korunk járványait figyelve – nem annyira a covidot, mint inkább az internetes önpusztítás járványát – furcsa hurok-folyamatok válnak láthatóvá. Ahogyan az édesítőszerekről is bebizonyosodott, hogy fokozzák az éhségingert és így a kalóriabevitelt, azon át pedig végső soron az elhízást, úgy a közösségi elfogadottság vágyát kihasználó technológiák is csak még magasabbra emelik az elégedettség küszöbértékét, és hasonló, csak még rosszabb éhségérzetet okoznak. Minél több a követőm, a rajongóm, a lájkom, annál jobban éhezem az elfogadottságot, vagyis: a szeretetéhségem a mesterséges beviteltől csak még kínzóbbá válik. Ráadásul az agyi reakciók azt is elárulják, hogy a testi és a lelki kiéhezettség pontosan ugyanoda küldi az ingereit. Nemcsak a kapott lájkok hatását mutatja meg jól láthatóan az MRI az agyban, hanem azt is, hogy ezek (mégpedig konkrétan a számukkal arányosan!) pontosan ugyanott és pontosan ugyanolyan jutalmazó reakciót váltanak ki, amilyet a jó ízű ételek.
Párbeszéd
Példaképek (Tanévnyitó beszéd)
Szeretem a nyarakat. A vakáció időszakának lelassuló tempóját. Azt, hogy mindenre több idő jut. Lehet jókat beszélgetni hosszúra nyúlt családi reggelik során, az olvasni kezdett könyv nem vár napokon keresztül arra, hogy újra kézbe vegyék. Rendelkezésre áll elegendő idő rácsodálkozni a világra, vagy egész egyszerűen elgondolkodni alapvető dolgainkról. Nyáron például jobban, mélyebben dolgozik bennem egy-egy igehirdetés, prédikáció. Így történt, hogy pár héttel ezelőtt a templomban a pap a példaképekről beszélt. Megemlítette, hogy egy nyári táborban, fiataloknak tartott ebben a témában előadást. Gondolatai megérintettek engem is, szavai napokon keresztül újra és újra eszembe jutottak. Amikor a mai évnyitóra készültem, megint beugrott ez a prédikáció, felidéztem a hallottakat és végül úgy döntöttem, idehozom Nektek is, hiszen véleményem szerint érdemes egy kicsit nagyító alá tennünk, mit is jelent ma, a 2020-as években az a szó, hogy példakép.
Menza (novella, tanévnyitó beszéd)
Az iskolai közösség életteli személyességén sokat lendít, ha a közösség vezetője a merev, megcsontosodott formákon túllépve eleven, humorral, szeretettel teli gondolatokkal szólítja meg a diákokat. A budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának tanévnyitó beszédét adjuk közre az alábbiakban.
Egy iskolafenntartó lehetőségei – körkép a Váci Egyházmegye oktató-nevelő hálózatáról
30 oktatási intézmény – óvoda, általános – és középiskola, valamint szakképző iskola – működik a Váci Egyházmegye területén az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) fenntartásában, lefedve az egyházmegye egész területét, úgy a hátrányos helyzetű térségeket, mint a dinamikusan fejlődő agglomerációt. Közösségteremtés és a közösség megtartása köszönhető az intézményhálózatnak. Hogyan látja Selmeczi Zoltán, a Váci Egyházmegye EKIF főigazgatója a főhatóság szerepét és feladatát a fenntartásban – erről beszélgettünk az EKIF váci központjában.
Egy katekéta hitvallása
Keszeli Sándort felkérték, hogy tagja legyen az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának.
A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanára, Keszeli Sándor felkérést kapott arra, hogy tagja legyen az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának égisze alatt működő Katekézis Nemzetközi Bizottságnak. Vatikáni megbízatásáról, a testület által ellátott feladatokról és katekétai hitvallásáról kérdeztük őt.
Terepen
Óriásplakát Óvár határában
Sokszor szóba került már e lap hasábjain az ír rendező, Martin McDonagh, akinek filmjeiben így vagy úgy mindig megérez az ember egyfajta látens keresztény vonulatot, vagy mindenesetre az evangéliumok drámaiságából valami nagyon erőset. Három óriásplakát Ebbing határában című filmje is evangéliumi dráma: a Mater Dolorosa drámája, az igazságkeresés drámája, a felebarát akaratlan megsebzésének drámája. Vagy valami módon annak kifejezése, amit Pilinszky mondott: „Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.” – Ez a plakátos-film juthatott eszünkbe most, a tanév végén, amikor végighullámzott társadalmi közösségünk kollektív képernyőjén a mosonmagyaróvári tanárnőnek címzett óriásplakát: köszönjük, Eszti néni. És a másik határmenti iskola juthatott eszünkbe, az Ottliké, amelynek narratívájában többek között ez is elhangzik: „A világ nem ért másból, mint hangos, elnagyolt, durva jelekből.” S ez a pedagógus-plakát is ilyen hangos és elnagyolt jelként kérdez rá: felfogjuk egyáltalán, milyen hatása van még a mai iskola-sivatagban is egy nevelőnek? Tud róla a közösség? És tud róla maga a nevelő? És tudunk róla mi, tanárok keresztényként? Olyan krisztuskövetőkként, akiknek életlényegük, hogy továbbadják az Örömhírt? S akiknek ez a sokszor el sem hitt multiplikátor-képességük méginkább feladatukká tenné az Örömhír megosztását? Katedrán és osztálytúrán, kémiaórán vagy éppen kosáredzésen? Tudunk róla, mi, tanárok, hogy nemcsak feladatunk lenne ez, hanem a pünkösdi képességet is megkaptuk rá?
Mire juthat el egy önkéntes összefogás? – roma gyerekek tanodája a zugligeti Szent Család-plébánián
Zugligeti modellként vált ismertté a médiában a Zugligeti Béke Tanoda, a ZuBéTa. Március közepe óta tanárok, gyógypedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, hallgatók, cserkészek és a plébánia hívei fognak össze, és foglalkoznak ötvenhárom menekülttel, ukrajnai roma származású, többségében írástudatlan gyermekekkel. Zugligetben, a Szent Család Plébánián kaptak helyet a napközbeni foglalkozásokhoz, szállásuk pedig, ahol többségében édesanyjukkal, nagyanyjukkal élnek, a Kútvölgyi úti Idősek Otthonának egyik zugligeti épületében van.
Hogyan beszéljünk a háborúról?
Mit tudunk tenni itt és most az iskolákban, a közösségekben? Sok mindent nem, de tudjuk támogatni a meghallgatást, a megértést, a vágyak megfogalmazását és azt, ami a békésebb lét iránti elköteleződést jelenti. Támogató beszélgetésekhez a resztoratív kérdések nyújthatnak segítséget: Hogyan érint mindaz, ami történik? Hogyan hat ez rád és másokra? Mi számodra a legnehezebb? Mire van szükséged? Mit tudunk tenni a közösségünk támogatásáért?
A hagyomány megtartó erejével – az ajaki katolikus iskolában jártunk
Ha jól végzik a munkájukat, tulajdonképpen településük ellen dolgoznak. Az ajaki családok számára érték a tanulás, a szülők ösztönzik gyerekeiket, támogatják az iskolát. A tanárok felkészítik a gyerekeket a továbbtanulásra, így színvonalas középiskolákba jutnak így be, és a jó alapokról, eredményesen végzik el azokat. Majd továbbtanulnak, s diplomával a kezükben nem vezet út vissza a kisvárosba. Az ajaki Tamási Áron Katolikus Intézményben jártunk.