Digitális hitelesség? Hogy látják a frontról érkezők?

Igazán hasznos, praktikus és minden felesleges sallangtól mentes továbbképzési anyaggal segíti a pedagógusok tantermen kívüli oktató munkáját a tanarblog.hu. Tíz modulból álló online kiadványuk, a Digitális Tanulás Kézikönyve jól strukturált szöveges vázlatokkal és multimédiás ismeretátadással siet a szokatlan oktatási formával küzdő tanártársak segítségére, és tíz moduljában csakugyan olyan témákat ragad ki a sok közül és állít a középpontba, amelyek prioritását az érti igazán, aki a katedráról szemléli és éli meg a tanár helyzetét. Mitől lesz élhető (fenntartható) a rendszer a tanár számára, mik lehetnek az első lépések, miért fontos a gondos tervezés, miként tehető élővé a tanár – diák kapcsolattartás, hogyan kelthető fel és tartható ébren a tanulói aktivitás, miért fontos a rendszerszerű visszajelzési szisztéma – többek között ezeken a területeken segít a képzési anyag, amelyet nyugodtan nevezhetünk akár magának a képzésnek is.

Nádori – Prievara (2020): Nádori Gergely – Prievara Tibor: A digitális tanulás kézikönyve. tanarblog.hu, 2020

Nádori – Prievara  (2015) Nádori Gergely – Prievara Tibor: Digitális tanulásmódszertan – tanári kézikönyv. tanarblog.hu, 2015

Nem lehet eléggé dicsérni, hogy a kézikönyv kizárólag praktikus kérdésekkel foglalkozik, és a mindennapi élet aprócseprő dilemmáit is méltónak ítéli a megtárgyalásra. Nemcsak konkrét ötleteket ad, hanem még az abszolút kezdők hardver-problémáira is kitér, s nem lenézően, hanem empatikusan magyarázza el az első lépéseket épp úgy, mint a rendelkezésre álló keretrendszereket, hogy megmutassa előnyeiket – hátrányaikat, és megkönnyítse a választást. De nemcsak a keretrendszereket jellemzi és csoportosítja, hanem rámutat a karakterisztikusan különböző tanártípusok jellegzetességeire is, hogy elhelyezhessük magunkat a skálán, és felismerhessük, a bátortalanok közé tartozunk-e vagy a maximalistákhoz, a folyton személyes találkozásokat igénylők közé, vagy azokhoz, akik szívesebben maradnának arc nélküliek a virtuális térben, és inkább csak fedezékből küldenék ki a feladatokat.

Nem hagyhatjuk szó nélkül a kézikönyv könnyedségét, szellemes, élénk stílusát sem. „Kontroll a tanteremben – elmesélem egy videóban, hogy hogyan lettem macska, és mit üzen ez nekünk arról, hogy ‘ki az úr’ a tanteremben.” „Megtanulhatjuk személyessé tenni a digitális teret, az osztálytermek díszítése mindig fontos kérdés, miért lenne ez másképp a digitális térrel?” „Ha kommunikáció, akkor nem kerülhető meg az SCL (diák-központú tanulás) rendszere. Nem is kerüljük meg :-).”

A kézikönyv talán legfontosabb, leghasznosabb és leginnovatívabb része a tanár hitelességéről szól: hogyan maradhat hiteles a digitális térben is. Nyilván kompetensnek kell lennie abban, amit tesz, s ha hiányosságai vannak, akkor viszont fejezze ezt ki nyíltan, és legyen bátorsága a segítségkérésre diákjaitól. A kamaszok mindent előbb megbocsátanak, mint a képmutatást és az álságos viselkedést – ezért látszik hasznosabbnak, ha kertelés nélkül beszélünk a gyengeségeinkről, és sértődés vagy kisebbrendűségi érzések nélkül fogadjuk el a segítségüket. De hitelesnek kell maradnunk az értékelésekben is. Ha azzal akarom elejét venni a puskázásnak, hogy olyan gyors tesztet adok, amelyet ennyi idő alatt senki sem tud ötösre megírni, azzal aligha maradhatok hiteles. Ha naivan viselkedem, mint akinek sejtelme sincs a puskázási és csalási lehetőségekről, az is hamiskodás. De ha meg folyton vadászok a lebuktatási lehetőségre, be kell kötniük a szemüket, körbe kell mutatniuk kamerájukkal a szobájukat, az sem szül majd jó vért: ellenségekké teszem a két félt, középpontba állítom a bizalmatlanságomat, és még nevetségesebbé válok, ha ezzel együtt is át tudnak verni.

Így ír minderről a tanári kézikönyv bevezetője:

„A hitelesség az online tanítás kulcsmomentuma, ha nem teremtjük meg a digitális tanulás hitelességét, nem sok sikerünk lesz. A kérdést több oldalról is körüljárjuk és konkrét technikákat, ötleteket is adunk ahhoz, hogy lehet hiteles az online tanulás. A modulban szó lesz arról, hogy

* mi is a hitelesség a tanításban és a tanulásban?

* milyen elemei vannak a hitelességnek?

* hogyan lehet a hitelességet megteremteni és mivel lehet rombolni?

* hogyan lehet fenntartani a hitelességet?

* milyen technikákat használhatunk a hitelesség megteremtésére?

Ezeken túl megnézzük milyen tanári kompetenciákra van szükség a hitelesség fenntartáshoz. De nem elméleti tananyagról van szó, lefordítjuk a mindennapi helyzetekre és tanítási technikákra is a hitelesség megteremtésének kérdését. Mindezeken túl bemutatunk egy izgalmas eszközt, a motivációs mátrixot, amivel gyorsan elemezhetjük a tanulási folyamatokat a hitelesség szempontjából.”

Üdítő a felület egész szövegezésében, ábráiban és videóiban, hogy a terepről érkező, gyakorlati tapasztalatok sűrűjéből kommunikáló szerzőket hallunk, olvasunk és látunk. Ha másról nem, arról mindenképpen felismernénk a gyakorló tanárt, hogy magyarázataiban ugyanolyan ügyesen nyúl a metaforikus-analogikus képes beszéd eszközéhez, mintha nem is kollégákat képezne, hanem saját óráján a saját diákjainak próbálná megvilágítani az összefüggéseket:

„Egy picit olyan helyzetben vagyunk – halljuk a 8. modul 3. videójában – , mint a gályának a kapitánya, amikor egyszer csak le kell venniük a bilincset a rabokról, és ott állunk a tenger közepén, valahogy meg kellene győznünk azokat, akiket idáig ostorral kényszerítettünk erre, hogy jó lenne mégiscsak evezni. A jó hír az az, hogy egy pont után a gályarabok is rájönnek arra, hogy az senkinek sem jó, ha a tenger közepén áll a hajó, tehát valahogy előre kellene jutni, csak innentől fogva azért egy picit más alapokra kell a viszonyt helyezni.”

FOTÓ: http://tanarblog.hu/tippek-trukkok