Milyen gyerekeket hagyunk a világra? – Dabóczi Kálmán a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke a Gaudeamusról
Hisszük, hogy az életállapotnak és életritmusnak megfelelő, valódi belső motivációt adó ismeretek, történetek, hitvallások, gondolatébresztő jógyakorlatok napról-napra feltölthetik a pedagógusokat – ez a Gaudeamus hitvallása.
SZERZŐ: TRAUTTWEIN ÉVA
Mit jelent a mozgalom életében az oktatás-nevelés?
A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom egyik fő feladata az élet tisztelete és védelme, a társadalmon belüli együttműködés és szolidaritás előmozdítása minél több szakmai területre kiterjedő módon, illetve az ezzel automatikusan velejáró közösség- és hálózatépítés. Ami értékes, azt óvjuk, ami jó, azt összekapcsoljuk. Ilyen egyszerű a küldetésünk.
Ma már az egészségügytől a családon át, a jogászoktól a mérnökig, a teremtésvédelemtől a keresztény gazdasági elvek oktatásáig sok önálló, vagy másokkal együttműködésben megvalósuló aktivitása van a mozgalomnak. Ebbe a kezdetektől fogva beleillett egy oktatási, pedagógiai műhely, amely Rubovszky Rita vezetésével 2019 ősze óta működik, neves egyházi iskolák igazgatóinak részvételével.
Teljességgel osztjuk David Isaacs, a spanyol navarrai egyetem tanárának gondolatát, miszerint „Ne azon aggódjunk, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra.”
Ezzel nem a minket körülvevő világ ökológiai és társadalmi kihívásait szeretnénk háttérbe szorítani, hanem éppen arra rámutatni, hogy a valódi és hosszútávú megoldás a nevelésen és az oktatáson keresztül biztosítható csupán. Ennek hiányában a problémák egyre fokozottabb mértékben újratermelődnek. Ezt az ördögi kört kell megállítani, de legalább csillapítani azzal, hogy nagyobb figyelmet fordítunk az értékorientált oktatásra.
A Gaudeamus a pedagógusokat szeretné megszólítani. A mozgalom elnökeként mit üzen nekik?
Ha ma oktatási témában megszólalunk, az első szó csak a hála, a köszönet és az elismerés lehet a tanárok felé, akik az elmúlt majdnem másfél évben egy soha nem látott rendkívüli helyzetben vállalták az útkeresést és helytállást.
Otthon személyesen élem át a home office alatt a gyerekek tanulását is támogatva, hogy milyen kihívásokkal kell a tanároknak megküzdeniük.
A mai világban a fiatalok értékorientációja, az egyre gyorsuló információáradatban való eligazodás biztos és stabil pilléreire való rámutatás, a tiszta és értékes információforrások beazonosítása kulcskérdéssé vált. Az online térben akár napi 10-12 órát eltöltő, önazonosságában és önértékelésében teljesen elbizonytalanodó fiataloknak a higgadt és őszinte visszajelzés, megerősítés, bátorítás szó szerint élet-halál kérdése lehet.
Ezt csak olyan tanári közösség tudja megvalósítani, ahol a napi túlterheltség ellenére még találnak egyéni és közös kapaszkodókat. Mi azt szeretnék, hogy egyre több, a hivatásában örömet lelő, a kiégés kockázatát kezelni képes pedagógus lenne. Ez az út azonban nem egyszerű. Ki kell tudni harcolni minden nap azokat az idősávokat, akár csak perceket, amikor van ideje a lecsendesedésnek, ami előfeltétele a töltődésnek. Hisszük, hogy az életállapotnak és életritmusnak megfelelő, valódi belső motivációt adó ismeretek, történetek, hitvallások, gondolatébresztő jógyakorlatok napról-napra feltölthetik a pedagógusokat. S ezzel a töltődés, belső motiválás, továbbadás mindennapos körforgásában tudunk hasznos segítség lenni számukra.
Az információk megfogalmazása lényegi elem. Aki keres, sok mindent megtalál az interneten. Egy felületen felkínálva, határozott és nyílt értékorientáció mentén, befogadható léptékű, olvasmányos módon megírt tartalmakkal időt szeretnénk megtakarítani a tanároknak. Megvan a szépsége az éjszakai belealvás kockázata mellett egy-egy 20-30 oldalas tanulmánynak is, de a Gaudeamuson akár két óra közti szünetben, uzsonnázás közben, vagy hazafelé a buszon utazva is befogadható tartalmakra koncentrálunk. Ez életszerű és ez építhető be a mindennapokba reálisan.
Hét gyermek édesapjaként fontos része életének az iskola. Milyen iskolában érzi szülőként jól magát?
Valóban számos oktatási intézményt és közösséget ismertünk meg a hét gyermekünk eddigi iskoláztatása során. Az egyik legelső szempont, ami szülőként, akár csak tudat alatt is megfogalmazódik, hogy testi-lelki biztonságban tudhassuk a gyerekeinket, amíg nem a mi közvetlen gondjainkra vannak bízva. A második – bár ezek nem abszolút sorrendek, inkább egyszerre keresendő és érvényesülő szempontok – a közösségi dimenzió megjelenítése. „Csak” tanítanak az iskolában, vagy mélyebb közösségi létre is felkészítik a gyerekeket, mintegy a családban vallott értékek kitágított tereként. Fontos szempont, hogy egyendiákokat képeznek, vagy létezik valódi tere a tehetséggondozásnak, az egyéni készségek fejlesztésének. Nekem azok az iskolák jöttek be, ahol a szülők már a felvételi során is szerves részét képezték a folyamatnak, mert ez is jelezte, hogy az iskola vezetése a gyerek, szülök és tanárok együttműködő, kölcsönös tiszteleten és egymás segítésén alapuló rendszerében értelmezi a nevelést.
Abban szeretnénk a Gaudeamus portállal segíteni, hogy minél több iskola – megosztva egymással jógyakorlatait – együttműködő érték-hálózattá alakuljon és váljon orientációs ponttá az egyre atomizáltabb világban.
Címlapkép: Lambert Attila / Magyar Kurír
