Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika – olyan távoli országok életébe tekinthetünk be a Hungexpón megszólaló előadók által, melyek hírei nagyon ritkán jutnak el Európába. Az üldözött, az újraépítő, utat kereső egyház hírmondói lesznek jelen egy héten át a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vendégeiként a vásárközpontban. Összefoglaló, kik és honnan jönnek.
SZERZŐ: TRAUTTWEIN ÉVA
FOTÓ: NEK
Főpapok, közösségalapító és működtető világiak, nemzetközi mozgalmakat elindító papok, szerzetesek előadásai hallhatók öt napon át a Hungexpón. Olyan országokból, régiókból érkeznek, melyek hírei nem érik el az európai média ingerküszöbét. Meghallgathatjuk, hogyan él az Egyház ott, ahol 50 év alatt szinte kiürültek a templomok, ahol a tolerancia és szabadság nevében betiltják a vallási hovatartozást kifejező jelképeket, ahol mélyszegénységen élnek, de két órás misékén is tele van fiatallal a templom, ahol etnikai és vallási feszültségek népirtáshoz vezetnek, ahol keresztények folyamatos fenyegetettségben élnek a muszlim vagy buddhista többség szélsőséges csoportjai miatt. Megismerhetünk olyan főpapot, aki a korrupt, elnyomó rezsim ellen fenyegetések ellenére is fel meri emelni hangját az emberi jogok harcosaként, aki tudja, mikor és miben kell az egyháznak megszólalnia. Hallhatunk egy szomszédország küzdelmeiről, ahol harminc évvel a fordulat után is behatárolja az egyház mozgásterét a kommunista párt. De eljönnek olyan közösségek, kezdeményezések alapítói is Budapestre, akik találtak utakat arra, hogy a körülöttük élők szívét megérintve felmutassák, ma is van ereje az elkötelezett életnek. Hallhatjuk Johannes Hartl német teológust, az Imádság Háza alapítóját, melynek legutolsó éves rendezvényén 12000 ember vett részt. Budapesten lesz a „hason” keresztül – kávéházaikban egy jó kávé mellét beszélgetés is jár – evangelizáló Shalom Közösség alapítója. Itt lesz Marylandből az USA legélőbb plébániájának lelkipásztora, az Újraépítve könyv szerzője.
Hétfőtől péntekig délelőttönként egymást követően két katekézis, délután párhuzamosan futó előadások közül lehet választani, miközben itt kulturális programok színesítik a napokat. A Hungexpo programjai regisztráció-kötelesek, jegyek válthatók 5,3,1 napra, mely tartalmaz zarándok csomagot, ebédet, közlekedési jegyet.
Hétfő – a délelőtt két előadója: Orani João Tempesta, Rio de Janeiro érseke és Szabó Konstantin görögkatolikus pap
Orani João Tempesta: A két fegyveres rablást és egy utcai tűzharcot átélt, ezért „golyóálló bíboros”-nak, Orani João Tempesta, Rio de Janeiro érseke. Orani João Tempesta a ciszterci szerzetes rögtön érettségi után belépett a rendbe. 1974-ben szentelték pappá, 2009-ben lett Rio de Janeiro érseke, 2014 óta bíboros. Hatalmas országa lakói mélyen vallásosak, hitüket sokkal inkább az érzelem, mint a kritikus ész határozza meg. A plébánia számukra valóban közösségi élettér.
Az ország a föld ötödik legnagyobb országa, lenyűgözőek a számok: 37.800 pasztorális központ, 20.700 pap, 9.000 papnövendék, 500.000 hitoktató, 2 millió egyházi iskolás. 125 millió a katolikusok száma a 195 millió lakost számláló Brazíliában. A püspöki karnak 453 tagja van, akik nézeteikben ugyanolyan színes képet mutatnak, mint maga az ország. Brazília a felszabadításteológia hazája, mely az Egyház gondoskodásának középpontjába a szegényeket helyezi. A brazil egyház sokat tesz az őslakosságért.
Orani Tempesta bíboros és Sao Paolo bíborosa, Odilo Scherer számos innovatív pasztorális kezdeményezés elindítói, így például azon karizmatikus közösségek elindítói, akik a társadalom peremén élőket szolgálják.
Nagy szükség van arra, hogy új utakat keressenek, mert az evangelikális egyházak és különböző szekták hatása egyre erősödik. Bár számbelileg nem csökkent a katolikusok száma, de a lakosság növekedését tekintve mégis, a 60-as évek 90%-os arányáról 65%-ra esett vissza.
A hétfői nap szentmiséjét Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke mutatja be. Piero Marini három pápa – VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek – szertartásmestere volt; Szent II. János Pál pápát 76 útjára kísérte el.
Marini érsek számos alkalommal járt hazánkban. Budapestről és a szeptemberi világeseményről úgy vélekedett: „Igazi európai város, a szó igazi értelmében! A magyar nép is igazi európai nép, megvannak a maga sajátosságai. Magyarország jelenleg Európa szíve.”
Hétfő – a délutáni fakultációk előadói: Mary Healy, Joseph-Marie Ndi-Okalla püspök, Damian Stayne, Böjte Csaba OFM
Mary Healy a detroiti Szent Szív Szeminárium biblikus teológusa, azon három nő közé tartozik a világon, akiket 2014-ben Ferenc pápa kinevezett a Pápai Biblikus Bizottság szolgálatára. „Ez egy húsz tudósból álló csoport, akik minden évben egyszer találkoznak Rómában. Az Egyház működésével kapcsolatos kérdéseket vitatunk meg, és ezt hangoljuk össze azzal, amit a Biblia tanít nekünk” – mondta el a bizottsági munkájáról. Healy szerint „mi nők, másként gondolkodunk a Bibliáról, mint a férfiak. A nők intuitívabbak, és sokszor olyan összefüggéseket ismernek fel, amelyeket a férfiak nem.”
Damian Stayne 1990-ben megalapította a Cor et Lumen Christi (Krisztus Szíve és Világossága) közösséget, melyben egyesíti az Egyház monasztikus és misztikus hagyományát, a Szentlélekben való megújulás erejében végzett karizmatikus szolgálatot. Damian Stayne járja a világot, kurzusain, az általa vezetett közös imádságokon sok ezer gyógyulás történik, testi és lelki betegségekből épülnek fel életüket átformálva, a Szentlélek erejével töltekezve.
A kameruni Joseph-Marie Ndi-Okalla 1983-ban ünnepelte pappá szentelését. 2016 óta Mbalmayo püspöke. Kamerun ásványkincsekben, főleg aranyban és gyémántban kiemelkedően gazdag, mégis a lakosság több mint 40 százaléka mélyszegénységben él. A nyomor mellett az emberek szenvednek az erőszaktól, a véres konfliktusoktól, a szélsőséges vallási szervezetek támadásaitól. Kamerun gazdag ország, de mint a legtöbb afrikai államban, a javak elosztása itt is szélsőséges. A korrupt kormányzás semmit sem tesz a népesség széles rétegei élethelyzetének javításáért. Az egyház, ahogy Joseph-Marie Ndi-Okalla a társadalmi béke, az összetartás, az igazságosság jegyében folytatott nyílt és őszinte párbeszédre szólítanak fel.
A kameruni templomok mindig tele vannak, a legrövidebb misék is két és fél órán át tartanak. A család, a közösség az együttélés meghatározó intézményei.
Kedd – a délelőtt előadói: Gérald Lacroix prímás, bíboros, Québec érseke és Louis Raphaël Sako bíboros, bagdadi érsek
Gérald Lacroix prímás, bíboros, Québec érseke. Miközben grafikusként dolgozott, megismert egy Kolumbiában dolgozó misszionáriust, követte őt, ennek hatására hallotta meg Isten hívását. 1988-ban szentelték pappá. 1990. és 2000. között és egy katonai gerillaszervezet által ellenőrzött háborús övezetben dolgozott Kolumbiában. 2011 óta a Québec-i Főegyházmegye főpásztora, Kanada prímása 2014 óta bíboros.
Québec Kanada tartománya, történetét áthatja lakossága francia nyelvű, kulturális öröksége. A tartomány vallási életét meghatározza a szekularizáció. Az 50-es, 60-as években a világ egyik leginkább katolikus tartománya volt, ahol a mindennapi életet meghatározta az katolikus egyházhoz való tartozás. A vallás a kulturális identitás egyik alkotóeleme volt. Az egyház jelen volt az emberek életében, intézményei meghatározóak voltak az egészségügy, a népjólét és az oktatás területén. A jelentések szerint a hetente misén részt vevők arány a döbbenetes 90%-ot is elérte. Virágoztak a templomok és a zarándokhelyek, Montreál az „ezer templomtorony városának” számított.
A hatvanas években kezdődött egy nagy társadalmi átalakulás. A fellángoló nemzetiségi kérdés elhozta a csendes forradalmak időszakát, melyben erős támogatottságot kapott a függetlenségi mozgalom. Csendes forradalom vallási következményei váratlanok és katasztrofálisak voltak az addig fennálló rendszer számára. A gazdaságilag megerősödött a tartományban erősen visszaszorult a katolikus egyház befolyása. A világ egyik legvallásosabb társadalma nagyjából egyetlen emberöltő alatt az egyik legkevésbé vallásos társadalmává vált.
Az ezredforduló óta folyamatosan visszaszorul a hitélet, a vasárnapi szentmise-látogatottság 4%-ra esett vissza. 2013-ban a politikai törekvések célja már a vallási semlegesség. A Pauline Maurois kormánya, és az akkor még liberális pártelnök, később miniszterelnök Justin Trudeau vezetésével be akarta tiltani, hogy vallási jelképek megjelenhessenek a közéletben. Nem viselhetett senki láthatón keresztet, kippát, turbánt, hidzsábot. A tervezet minden vallást egyaránt érintett, a lakosság 80%-át kitevő katolikusokat ugyanúgy, mint az 1,5% körüli muszlimokat és zsidókat.
Louis Raphaël Sako bíboros, bagdadi érsek, mint pátriárka 2013-ban vette át a káld katolikus egyház vezetését. Érsekként évek óta párbeszédet sürget a különböző társadalmi csoportok, a hatóságok és a kormányzat között, azt vallja, egy koalíciós kormány tudja megállítani az etnikai és vallási alapon uralkodó erőszakot. A pátriárka a párbeszéd híve. „Testvérek vagyunk, nem vagyunk hitetlenek. A hitetlenek azok, akik üldöztek minket és akik rosszat tettek nekik is.” A háború után Louis Raphaël Sako és a keresztény közösség számos külföldi ország, köztük hazánk támogatásával rengeteget dolgozik azért, hogy az emberek visszatérhessenek újjáépülő otthonaikba és elkezdhessenek egy másik nyugodtabb életet.
Kedd – a délutáni fakultációk előadói: Jean-Luc Moens, Barbara Heil, Dabóczi Kálmán, Johannes Hartl
Jean-Luc Moens matematikus, hétgyermekes családapa, nagyapa, aki felnőttként tért meg és csatlakozott a katolikus karizmatikus megújuláshoz.
Barbara Heil vallástalan családban nőtt fel, majd hitre jutva protestáns misszionáriusként szolgált. A pünkösdi-karizmatikus mozgalom tagjaként csodálatos missziós utat járt be, 55 országban tanított és evangelizált. Tehetséges szónok és előadó, akinek szívügye, hogy ráébresszen a Krisztusban való életre. Ökumenikus találkozások alkalmával ismert meg katolikusokat, és egyre mélyebben megismerte hitéletük alapjait. Meghatározó élménye Avilai Szent Teréz könyve volt, úgy érezte, a katolikusok az ő nyelvét beszélik, így egyre inkább otthon érezte magát az egyházukban. Mai napig evangelizál, és úgy véli, nemcsak a szószékről lehet prédikálni, hanem bárhol a világban.
Johannes Hartl az Imádság Háza alapítója. Ez az intézmény nyitott minden felekezet számára. Hartl identitását ökumenikusként határozza meg, kritikusok felekezetfelettinek tartják. Az Imádság Háza 2019-ig „Több” címmel rendezett „hitkonferenciákat”, melynek létszáma megszázszorozódott, az alapításkori 120 fő vett részt, az utolsón pedig 12000. Hartl szerint egy nagyrendezvény képes megadni a tüzet, a lelkesítő indítást, hogy ebből a megérintettségből elkötelezett élet legyen, amit a helyi egyházban élhet meg az ember. Az Imádság Háza meg tudta szólítani a fiatalokat, olyan utat talált, ami hiányzik az egyházak gyakorlatából, de Hartl mindig hangsúlyozza, ők egy, de nem az egyedüli utat mutatják, és náluk megtalált élményt a mindennapokban gyakorlattá kell váltani. 2019-ben új rendezvénnyel jelentkezett Hartl, ez volt a „Szépség-konferencia”. „Isten a szépség forrása, a mai embernek szüksége van a szépség forradalmára, mert korunkban a szépség válságban van.” Hartl budapesti előadása is „A szépség vonzásában. Isten szépségének felfedezése az imádságban és a szentségimádásban” – címmel ehhez a témához kapcsolódik.
Johannes Hartl katolikus családba született, de szélsőségekkel teli fiatalsága – csajozás, droggal való kísérletezés – egy időre eltávolította Istentől. „A szülei elvittek egy vallási konferenciára. Lázadó hippiként az egészet ostobaságnak tartottam. Mikor vége lett az imának, éreztem, hogy valami megváltozott bennem. (…) Megtaláltam Istent, pedig nem tettem érte semmit.” Így alapította 2005-ben Augsburgban az Imádság Házát.
Szerda – a délelőtt előadói: Charles Maung Bo mianmari bíboros és Moysés Azevedo a Katolikus Shalom Közösség alapítója
Charles Maung Bo mianmari bíboros, az Ázsiai Püspöki Konferencia elnöke Mianmar és Bangladesh képviseletében olyan országból jön, ahol a lakosság 80%-a mélyszegénységben él, a fiatalok 25%-a semmilyen iskolába sem jár, ami a legjobb talaj szélsőséges irányzatok számára. A katolikus kisebbségben élnek, Mianmarban a lakosság 1%-a, a 159 milliós Bangladeshben 375.000 a katolikusok száma. A kisebbség folyamatosan a szélsőségesek céltáblája. A térségben a vallási többséget a buddhizmus adja. A vallás nacionalista szélsőségesei szítják a konfliktusokat. Mianmarban a lakosság számára további félelem forrása, hogy a muszlim kisebbség segítséget kap az arab világ terrorista csoportjaitól. Bangladeshben például iszlamista csoportok évek óta pénzt és fegyvert kaptam az arab világtól, és nyernek egyre nagyobb befolyást.
Charles Maung Bo Mianmar első bíborosa. Kinevezésével és 2017-ben tett látogatásával Ferenc pápa szolidaritását fejezte ki az elnyomástól szenvedő burmai katolikusoknak. Charles Maung Bo szalézi szerzetes, hosszú idő óta a hátrányos helyzetben élő keresztények és kisebbségek elkötelezett szószólója. Fő feladatának a vallási tolerancia képviseletét tekinti. Az országban a keresztények kisebbségben vannak, a diktatúra és az elnyomás ellenére mégis gyarapodó közösséggé vált.
Moysés Azevedo a Katolikus Shalom Közösség alapítója. A közösség 1982-es indulásakor egy pizzeriában találkoztak. A Vatikán 2007-ben ismerte el a közösséget. Ma 19 országban aktívak, mintegy 3.800 tagot számlálnak. Azevedo felajánlotta életét a fiatalok evangelizációjának. Az első után sorban nyíltak a közösség kávézói, többek között Budapesten is. A Katolikus Shalom Közösség kávézókat, szendvicsezőket nyitásával hívja a fiatalokat, ahol tagjai beszélgetést kezdeményeznek hitről, Istenről, az életről.
Szerda – a délutáni fakultációk előadói: Székely János püspök, Justo Lofeudo, Michael White, David Maria Jaeger OFM
Justo Antonio Lofeudo a Legszentebb Eucharisztia Misszionáriusai szerzetesközösség egyik alapítója. Vegyészmérnökként sikeres karriert épített, multicégek foglalkoztatták és beutazhatta a világot. Harminc éves volt, amikor rádöbbent, nem akar materiális célokért küzdeni. Olaszországba költözött. A torinói lepel szemlélése közben azt a hívást kapta, utazzon Međugorjeba Az út teljes egészében megváltoztatta az életét. A papi hivatást választotta. A domonkosoknál filozófiát, teológiát tanult. Lofeudo pappá szentelése után szinte rögtön meghívást kapott az örökimádásra. Az Eucharisztia missziójának köszönhetően ma körülbelül 3000 örökimádó kápolna van világszerte. Amikor 3 évvel ezelőtt ismét hazánkba látogatott Lofeudo atya, a Szent Gellért-templomban elmondott homíliájában így fogalmazott: „Az örökimádás ajándék Istentől a mai kor számára. Isten a kápolnában minden zaj nélkül változtat jobbá bennünket”.
David Maria Jaeger OFM nem átlagos pap. Zsidó polgári családban nőtt fel Tel-Avivban. Középiskolai tanulmányai után elvonultan élt hat éven át, elsöprő hitbéli változáson ment keresztül és áttért a keresztény hitre. David ma is szeretettel gondol vissza Izraelre, melyhez szoros kapcsolat fűzi: „Igazán boldog és hálás vagyok, hogy a zsidó néphez tartozom.” Teológiai tanulmányokat kezdett, majd kánonjogi doktori címet szerzett, és Jeruzsálemben és Rómában tanított. Két évtizedet töltött a Vatikán jogi tanácsadójaként az Izraellel folytatott diplomáciai tárgyalásokban. Később a Rota Romana, az egyház legmagasabb szintű fellebbviteli törvényszékének bírója lett, valamint a Vatikán korábbi jogi tanácsadója.
Michael White, a Marylandi Timonium Betlehem-templom lelkipásztora, az Újraépítve című könyv társszerzője, melyben bemutatják az utat, melynek köszönhetően plébániájuk az egyik legélőbb plébániája lett az USA-ban. Meghonosították az „Isten hozott” szívélyes fogadtatáskultúráját, hatékony kapcsolatépítésben Jézus elfogadó, kezdeményező, bátorító és szeretetteljes magatartását képviselik. A vendégszeretet plébániájukon teljesen átszövi az élet minden területét, már a parkolóban köszöntik az érkezőt. Mindenkit megszólítanak, a kiscsoportokban gyorsan otthon tudja érezni magát az újonnan bekapcsolódó.
A szentmisén a professzionális könnyűzenét összekapcsolják a hagyományos és klasszikus énekeikkel. Ezek az érzelmekre ható népszerű dallamok belopják magukat az emberek szívébe, és a templommal az az érzés kapcsolódik össze, hogy ide jó jönni. A liturgiába aktívan bekapcsolják a résztvevőket. Sikerük másik kulcsa a csapatmunka, hiszen a templom nemcsak a papoké, hanem mindenkié és mindenkinek jut is szerep benne. Az amerikaiak sajátossága, hogy mindig nyitottak a hitről, Istenről való beszélgetésre. az évek során híveik és önkénteseik száma megháromszorozódott. Költségvetésük megnégyszereződött, saját forrásból közösségi központot emeltek. Lépésről lépésre újjáépítették a plébániájukat.
Csütörtök – délelőtt előadói: John Onaiyekan bíboros, Nigéria és Mary Healy detroiti biblikus teológus
John Onaiyekan bíborosnak, Abuja első, 2019-ben nyugdíjba vonuló érsekének döntő szerepe volt abban, hogy Nigériában ne épülhessen fel egy diktatórikus rendszer. Egyházi vezetőként védi a gazdasági nehézségeknek és a szélsőséges iszlám terrorszervezetek támadásainak kitett keresztény közösséget. A bíboros óva int attól, hogy a nigériai eseményeket muszlim-keresztény konfliktussá egyszerűsítsék. Azt mondta: „Az áldozatok között keresztények és muszlimok egyaránt vannak, s minden egyes robbantott bombának nemcsak a helyszínen borzasztó a fizikai hatása, de mérgezi a társadalmat, sőt világszerte erősíti a képet a kereszténység és az iszlám harcáról. Ez végzetessé fajulhat, ezért minden erővel a párbeszéd megnyitásán kell dolgoznunk.”
John Olorunfemi Onaiyekant 1969-ben szentelték pappá, és 1976-ban doktorált szentírástudományból. 1980-ban II. János Pál a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjává nevezte ki öt évre, valamint csatlakozott a Katolikus-Metodista Párbeszéd Bizottságához is. 1983-ban szentelték püspökké. Onaiyekan fontos tisztségeket töltött be a nigériai püspöki karban, 2012-ben Béke-díjjal jutalmazta a Pax Christi International. Onaiyekan bíboros a vallásszabadság elvének érvényesítéséért küzd. Leszögezte: „…egyértelműen meg kell határoznunk a vallás és a politika viszonyát. Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a vallást és a politikát vegyítik vagy összekeverik, a politika gazsága gyakran hatással van a vallás szépségére.”
Csütörtök – a délutáni fakultációk előadói: Massimo Camisasca püspök, Székely János püspök, Joseph Pamplany püspök, Jean-Claude Hollerich bíboros, Angelo Bagnasco bíboros
Jean-Claude Hollerich SJ bíboros, 2011 óta Luxemburg érseke, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) elnöke. Őt nevezte ki Ferenc pápa a 2023 őszén esedékes püspöki szinódus főrelátorává. A 62 esztendős főpásztor, aki Luxemburg első bíborosa, 2020 óta a Kultúra Pápai Tanácsának és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának is tagja. Ferenc pápa 2019-ben emelte bíborosi rangra. Az Európában történt terrortámadások kapcsán úgy vélekedett, hogy a harag azért irányul a kontinensre, mert „Európa megmutatja a világnak, hogy a fanatizmus értelmetlen.” Az öreg kontinenst olyan földrésznek nevezte, ahol „egymástól nagyon különböző népek együtt tudnak élni, egyezségre tudnak jutni a közös értékek mentén.”
Ugyanakkor erős kritikát gyakorolt az EU-van szemben a menekültügy kezelése miatt. 2020-ban 82,4 millió ember kényszerült menekülésre. A bíboros szerint az Európába érkező menekültekkel szembeni emberi bánásmód mellett az EU-nak a menekültek hazájában is meg kellene találni a segítségnyújtás hatékony formáit. Egyfajta Marshall-tervre lenne szükség Afrikában, melynek sikeréhez először meg kellene teremteni a feltételeket, és széles körű összefogást igényelne, többek között Kína bevonását is – mondta a kölni Domradio számára adott interjúban. A bíboros úgy fogalmazott: Nyugaton szívesen tesznek bűnbakká néhány kelet-közép-európai kormányt – „ezeket most nem akarom megnevezni, de mindannyian tudjuk, kikre gondolok”, de Nyugat-Európa is profitál abból, amit tesznek, és örülnek annak, hogy a felelősséget rátolhatják egy másik országra.
Joseph Pamplany Tellicherry – az indiai Kerala állam városa – érsekség segédpüspöke 1969-ben született egy hétgyermekes családban ötödikként. Joseph Pamplany-t a szemináriumi tanulmányai után 1997-ben szentelték pappá. 2001-től Leuvenben tanult és doktorált teológiából. Tanár, számos könyv szerzője. 2017-ben szentelték püspökké. Nagy figyelmet fordít a fiatalok evangelizációjára, új pasztorális módszerek kidolgozására és bevezetésére. Az Alfa Teológiai Intézet alapító igazgatója, számos egyetemen tanít vendégprofesszorként.
Massimo Camisasca a reggio emilia-guastallai egyházmegye püspöke. Don Massimo Camisasca a Comunione e Liberazione (CL) missziós szeminárium – növendékei a világ minden táján, jelenleg több mint 70 országban missziós papokként működnek – rektora. Az évek során a szemináriumból több papot szenteltek Magyarországnak.
Gimnáziumi diákként életre szóló hatással volt rá Luigi Giussani atya, a CL alapítója, aki 1954-ben hozta létre egyetemi lelkipásztorként ezt a missziós, a szociális problémákra érzékeny mozgalmat. Egy korszakban, amikor a kereszténységről sokszor fárasztó és nyomasztó kép élt, a CL tagjai megmutatták, jó kereszténynek lenni. A mozgalom meg tudta mutatni, hogy a keresztnéynség élet forrása, mely irányt tud mutatni egzisztenciális kérdésekben. A CL Olasztországban évente tartott Rimini-találkozókról ismert. Camisasca csatalakozott a mozgalomhoz, később vezetője is lett. Don Massimo 1985-ben megalapította a Borromeo Szent Károly Papi Testvériséget, szemináriumának ma is rektora.
Péntek – a délelőtt előadói: Dominik Duka bíboros és Áder János köztársasági elnök
Dominik Dukát meghurcolta a kommunista rendszer, 1965-ig nem kezdhette el teológiai tanulmányait. 1970-ben szentelték pappá. Két évvel később a domonkos rendben szerzetesei fogadalmat tett, de 1975-ben az állami hatóságok megfosztották szerzetespapi hivatásától. 1989-ig tervezőként a plzeni Skoda gyárban dolgozott. Titokban szerzetesi életet élt és szerepet vállalt egy titkos rendi oktatóközpont létrehozásában. 1979-ben fejezte be teológiai tanulmányait a varsói pápai teológiai intézetben. Illegális tevékenységéért 1981–82-ben a plzeňi (Pilsen) börtönben raboskodott. Csehország prímása ma is küzd a kommunista örökséggel.
Miután Csehországban három évtizeddel a fordulatot követően a kormány megállapodott az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról és az egyház kárpótlásáról, a koalíció kommunista pártja különadóval sújtaná a kommunizmus idején elkobzott vagyonokért cserébe kifizetett állami kártérítést. Dominik Duka bíboros, prágai érsek, Csehország prímása alkotmánysértőnek minősítette az egyházi kárpótlás tervezett megadóztatását. Ezt a törvényjavaslatot az alkotmánybíróság végül elutasította, az egyház megkapja a teljes kárpótlást.
Csehországban erős az ateizmus. A legutóbbi, 2011-ben történt népszámlás adatai szerint a lakosság mindössze 20,8%-a vallotta, hogy valamilyen vallási közösséghez tartozik. Erre hivatkzott a különadó kivetését követelve a kommunista párt: ha a lakosság 80%-a semmilyen egyházhoz nem tartozik, az államnak nem kell „közpénzből ajándékot adni az egyházaknak” – érvelt Vojtech Filip, a KSCM pártelnöke. A kommunista javaslatot Miloš Zeman támogatta. Dominik Duka csalódásának adott hangot. A prímás évek óta rengeteg tesz az állam és egyház közti jó viszonyért.
Duka bíboros nevéhez fűződik a csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtése. Rendkívül sokat tesz a magyar–cseh egyházi kapcsolatok fejlesztéséért.
Péntek – a délutáni fakultációk előadói: Etienne Vetö atya, Baltazar Porras venezuelai bíboros, Andrew Yeom Soo-jung bíboros, Szöul érseke, Andrea Dellatore atya, Georg Schwartz és a Cenacolo Közösség
Baltazar Enrique Porras Cardozo bíboros a venezuelai Merida érseke. A dél-amerikai ország, ahol háború nélkül is háborús viszonyok uralkodnak, súlyos gazdasági problémákkal küzd, az ország szociális rendszere gyakorlatilag összeomlott. Az évek óta tartó venezuelai válság mostanra annyira ellehetetlenítette az életet, hogy aki megteheti, elhagyja az országot. Ebben a kilátástalan helyzetben nyújt segítséget az egyház a fizikailag és lelkileg megtört embereknek, akiknek már semmijük sincs a megélhetéshez, az országot kiéheztető rezsim miatt.
Baltazar Cardozo bíborossá kreálása kifejezi a válságsújtotta ország egyházának felemelési szándékát. Cardozo úgy látja, a cím jelzi, mennyire fontos a dél-amerikai ország sorsa a pápának.
Porras 1944-ben született, 1967-ben szentelték pappá. 1979 és 1983 között a caracasi szeminárium rektora volt, 1991 óta Merida érseke. 1999 és 2006 között országa püspöki konferenciájának elnöke, 2007 és 2011 között a CELAM alelnöke. 2016-ban Ferenc pápától bíborosi címet kapott. Baltazar Porras a rezsim egyik legfontosabb kritikusa, holott számtalan fenyegetést kapott. A katolikus egyház hosszú időn át gyakorlatilag az egyetlen hallható rendszerkritikus hang volt az országban, és a az ország leghitelesebb intézménye. 2019 óta Venezuela csak árnyéka önmagának.
Andrew Yeom Soo-jung bíboros, Szöul érseke egy olyan koreai család sarja, mely már a 19. században katolikus hitre tért. Az 1945-ben született Yeom 1973-ban ünnepelte pappá szentelését. Megkezdődött papi élete, melyben a lelkipásztorkodás, vezetői feladatok váltották egymást. 2001-ben nevezte ki Szent II. János Pál segédpüspökké, a szöuli egyházmegye általános helynöke lett. 2012-ben XVI. Benedek kinevezte Szöul érsekévé, két évvel később bíborosi rangra emelték.
A bíboros a szöuli karitász elnöke. Szöulban kifőzdét nyitott rászorulók számára, gyakran maga a bíboros is részt vesz az ételosztásban.
A dél-koreai egyház virágzást él meg, ami egy iparilag ennyire fejlett országban szokatlan. A két Korea közti háború óta a hívők száma 2%-ról 10%-ra emelkedett, 500.000-ról 5,7 millióra. Az aktív, modern beállítottságú értelmiség számára nagyon vonzó a katolikus egyház üzenete, miszerint minden ember egyenlő. Évente 100.000 felnőtt megkeresztelkedő van, elsősorban a városokban.
Az egyház 230 éves múltra tekint vissza. A kezdetek nem külföldi misszionáriusoknak köszönhetők, hanem helybeli világiaknak, akik utazásaik során megismerték a kereszténységet, magukkal hozták szent könyveit, melyeket tudósaik tanulmányoztak, és igazságként ismertek fel. Egyikük 1784-ben Pekingben megkeresztelkedett, és hazatérve megkeresztelte honfitársait is. Mikor 10 évvel később az első külföldi pap az országba érkezett, már 4000 hívő alkotta a katolikus közösséget. Az egyház első száz évét véres üldöztetést határozta meg, mert a keresztények szemben álltak az uralkodó kultúrával, veszélyes vallásnak számítottak és az állam ellenségeinek tartották őket. Több mint 10.000 keresztény halt vértanúhalált. Az idők során 103 koreai mártírt avattak szentté, 124 főt pedig boldoggá. Különleges szerepet játszott az első helyi származású pap, Szent András Kim Dae-geon, akit 1846-ban Szöulban fejeztek le. A mártír elődök tisztelete ma is középpontja a koreai egyház életének. A háborúban -1950-53 – a koreai keresztények hathatósan kiálltak a demokrácia mellett, és a frontvonalban tiltakoztak az uralkodó katonai diktatúrák ellen 1961 és 1987 között. A Myeongdong-katedrális ebben az időszakban a demokráciáért és az emberi jogokért való küzdelem szellemi központja volt. Mikor 1987-ben rendőri alakulatok ostrom alá akarták vonni, Stephan Kim Sou-Hwan (1922-2009) bíboros a kapu elé állt: „Csak a testemen át!”
Yeom bíboros szívügyének tartja, hogy békés párbeszéd alakuljon ki a két Korea között. Azt vallja, az igazi béke a felebaráti szereteten kell hogy alapuljon, nem pedig fegyverek erőegyensúlyán.
Északon az egyházi struktúrákat teljesen felszámolták, minden vallásgyakorlást üldöznek. Legfrissebb adatok szerint 900-3000 fő között lehet a keresztények száma, akiket még 1950 előtt kereszteltek meg.
Etienne Vető a Chemin Neuf közösség tagja, teológia professzor, a Zsidó-Keresztény Kapcsolatok Központjának tanácsadója. Rómában él, ahol dogmatikus teológiát és ökumenizmust tanít a Pápai Gergely Egyetemen. Munkájának sarokköve a mai katolikusok és zsidók közötti barátság és megbecsülés előmozdítása. Etienne Vető elkötelezett a fiatalok és házaspárok szolgálata iránt.
A magyar származású professzor tagja a fiatalokat megszólító Chemin Neuf (Új út) Közösségnek, amely többek között annak megjelenítését tűzte ki célul, hogy kereszténynek lenni „menő”. 1973-ban hozták létre Lyonban egy jezsuita imakörből.
Elsődleges küldetésüknek a feltámadás örömhírének hirdetését tekintik; tanúságtételt arról, hogy a vidámságban, a bulizásban, a jókedvvel együtt töltött közösségi időben éppúgy ott van velünk Isten, mint amikor a templomban imádkozunk.
A Chemin Neuf katolikus életközösség ökumenikus nyitottsággal, több keresztény felekezethez tartozó hívő a tagja, akik között találunk papokat, családokat, egyedülállókat is. Közös ima- és életszabályokat követnek. Fontos számukra az egységért való küzdelem, mind a keresztények, mind a népek között, de a családokban és mindenféle emberi közösségben. Lelkiségük, mely leginkább Loyolai Szent Ignácra vezethető vissza, gyümölcs a II. vatikáni zsinatot követői spirituális megújulásnak.
Világszerte 30 országban mintegy 1800 tagjuk van, valamint 8000 támogatójuk. Franciaországban közösségük az utóbbi években hét papot adott az egyháznak.
Georg Schwarz a Cenacolo Közösség tagja, a német régió vezetője. Maga is a Cenacolo közösség támogatásával építette fel újra az életét. „Egy bizonyos ponton elhagytam mindent, amire a családom és a hitem tanított. Az alkohol rabjává váltam” – idézte fel múltját. A Cenacolo nem terápiás intézmény, hanem keresztény értékekre épülő, önsegítő „életiskolának” tekinti magát. A gyógyír maga a közösség. A támogatottak életében a munka és az igaz barátság mellett az ima kap központi szerepet. A Cenacolo közösségnek jelenleg tizennyolc országban több mint hatvan háza van. Georg Schwarz egykori támogatottból támogatóvá vált, ma már ő maga is a fiatalok gyógyulását, életük újrakezdését segíti.
Áder János, Magyarország köztársasági elnökének tanúságtétele: A rendszerváltást megelőző években kapcsolódott be és azóta is fontos szereplője a magyar politikai életnek. 2012 óta tölti be az államfői tisztséget. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő társadalmi bizottság elnöke. Nevéhez fűződik az Égre néző – Isten jelenléte a magyar költészetben című kötet ötlete. Beszédtanára javaslatára költeményeken gyakorolt, köztük istenes verseken, amelyek meghatározó élménnyé váltak életében. A kötethez írt előszavában József Attilát idézi: „Az Isten itt állt a hátam mögött / s én megkerültem érte a világot.”- olvasható a NEK honlapján.
