5 éven át imádkoztunk a megújulásért készülve a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Gazdagság, sokszínűség, bőség szavakkal írható le a mögöttünk lévő egy hét, mely szerencsés ötvözete volt teológiai benyomásoknak, szentmiséknek, szentségimádásnak, katekéziseknek, tanúságtételeknek, szabadtéri dszemborinak és kulturális kísérőprogramoknak.
SZERZŐ: TRAUTTWEIN ÉVA
FOTÓ: MAGYAR KURÍR / MERÉNYI ZITA, LAMBERT ATTILA, FÁBIÁN ATTILA
Az egy hét nagy számokról szólt, holott a járvány miatt a kongresszus látogatottsága elmaradt a várttól, nemzetközisége a megszokottól. A nyitó szentmise 20.000, a záró mise 200.000 résztvevője, a Hungexpo 6000 fős stabil hallgatósága mindenképpen mutatja az érdeklődést, és megerősíti, hogy a NEK az ifjúsági világtalálkozó mellett a katolikus egyház legnépesebb rendezvénye. Egyben biztosak lehetünk, mi magyarok sokan voltunk együtt, és a magyar egyház nagyon sokat kapott a kongresszustól.
A NEK kulcsszavai a nyitottság, párbeszéd, testvériség, ökumené, sokszínűség – ezek hangsúlyai vissza-visszatértek a megszólásokban, csakúgy Erdő Péter bíboros prímás, mint az ortodox kereszténységet képviselő I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Hilarion Alfejev volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus képviselője, Youssef Absi melkita pátriárka, a zsidóságot képviselő Frölich Róbert országos főrabbi, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tizenkét tagegyháza nevében felszólaló Steinbach József református püspök beszédében. A NEK közvetítette a katolicizmus egyetemességét, a szándékot, hogy az Úr asztala körül a testvériség jegyében gyűlünk össze.
A Hungexpo imaalkalmai, katekézisei, tanúságtételei, szentmiséi és zenei szolgálata a világegyházra nyitották rá a tekintetet. Mintegy 40 országból, öt kontinensről érkezett 60 előadó állította középpontba az Eucharisztiát, ki teológiai megközelítéssel, ki személyes vallomással, és adott e mellett betekintést hazája egyházának életébe.
Számos főpásztor szólalt meg, köztük Louis Raphaёl Sako bíboros, bagdadi érsek, káld katolikus pátriárka Irakból, Robert Sarah guineai bíboros, José Serofia Palma cebui érsek, Baltazar Enrique Porras Cardozo venezuelai, Gérald Lacroix québeci, John Onaiyekan nigériai bíboros. Az előadók között volt több nagyhatású közösség képviselője, mint Georg Schwarz, a Cenacolo közösség, Johannes Hartl, az Imádság Háza, brazil Moysés Azevedo, a Katolikus Shalom Közösség alapítója.
Ökumené – Testvériségre kell nevelnünk az embereket
Ferenc pápa budapesti látogatásakor találkozott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának képviselővel, valamint a Magyarország zsidó közösségeinek képviselőivel. Ferenc pápa hasonlatot hozott: a Lánchíd összeköti a város két részét. Nem olvasztja őket eggyé, de összekapcsolja őket. A hatalmas tartóláncokat láncszemek alkotják, melyek mindegyike fontos. A Szentatya abban erősítette a résztvevőket, hogy a jelenlétükkel kifejezett és vágyott egység legyen a jövő útja, mely „néha meredek és a múltban ugyancsak rögös volt, de bátran és jóakarattal, egymást támogatva” járható. Hangsúlyozta annak az elkötelezettségnek az értékét, amellyel hozzájárult a múltbeli válaszfalak lebontásához. „Arra kaptunk meghívást, hogy hagyjuk magunk mögött egymás múltbeli meg nem értését, a ragaszkodást a magunk igazához a másik rovására, és induljunk el a megígért béke irányába, azon kell együtt dolgozni, hogy a testvériségre neveljük az embereket. Utalt az Európában lappangó antiszemitizmus veszélyére, melynek hatástalanításához a legjobb mód, ha együtt dolgozunk, ha előre vivő ügyeink vannak. Ferenc amellett tett hitet, hogy nem élhetünk többé a gyanakodásban és a tudatlanságban, egymástól távol, egyet nem értésben, elszigeteltségben. Közösségeink legyenek az egység hídjai mindenki felé. Vannak a múltban szenvedések, sötét árnyak, értetlenségek, üldözések, ám ha eljutunk a gyökerekig, azt látjuk, hogy a közös szellemi kincsünk sokkal nagyobb ezeknél. „Arra kaptunk meghívást, hogy gyökérré váljunk. Hitünk útja csak magokat jelent, olyan magokat, amelyekből gyökér lesz a föld alatt, táplálja az emlékezést és a jövendő hajt ki belőle. Csak akkor jutunk fel a magasba, ha a gyökereink a mélyben vannak” – fogalmazott Ferenc pápa.
Magyarország híd Kelet és Nyugat között
„Mai világunknak égetően szüksége van az egységes kereszténység tanúságtételére. Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok, a nemzetek között” – ezt Erdő Péter bíboros több megszólalásában is megfogalmazta. Hogy ez megvalósuljon, meghívták a kongresszusra I.Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát, Budapesten tartották tanácskozásukat az európai keleti katolikus püspökök, az Istenszülő születése ünnepén többnyelvű bizánci rítusú Szent Liturgiát mutattak be a budapesti Szent István-bazilikában I. József (Youssef Absi) szír melkita görögkatolikus pátriárka főcelebrálásával.
I.Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka három napot töltött hazánkban. Ő volt az, aki 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta első királyunkat, Szent Istvánt, emlékeztetve arra, hogy első királyunk halálakor 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység.
A pátriárka részt vett a Kossuth téren bemutatott szentmisén. A szertartást megelőzően elmondott beszédében azt hangsúlyozta, „az Egyház közös kehelyben és a világban tett közös keresztény tanúságtételben való eucharisztikus megvalósulása mindannyiunk vágya és álma, akik tényként éljük meg a kereszténység folyamatosan fennálló megosztottságát. Sosem szabad megfeledkeznünk a közös múlttal rendelkező eredeti szövetségről. A sajátosságok ellenére a Kelet és a Nyugat szervesen összekapcsolódik a kereszténység egységében. Történetük során sokkal több ponton kötődnek egymáshoz, mint ahány ponton konfliktusban vagy vitában állnak egymással.” A pátriárka Georges Florovsky atyát idézve azt mondta, „kulturális testvéreknek”, vagy akár „sziámi ikreknek” is nevezhetjük magunkat.
Jelenlétében mutatták be budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban görög és magyar nyelven végzett ortodox istentiszteletet. A szertartást Nacsinák Gergely ortodox pap celebrálta. Jelen volt Arsenios Kardamakis, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája; Paisios Larentzakis magyarországi segédpüspök; hazai és külföldi nagykövetségek, valamint az ortodox egyházak képviselői és a magyarországi görög önkormányzat tisztviselői, szép számmal magyar, görög, orosz, bolgár, szerb, román és ukrán hívek.
Az ökumenikus pátriárka látogatása során elhelyezték a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus Múzeum utcai épületének udvarában épülő templom alapkövét. A templommal együtt létrehozzák itt a Dialógus Központot, mely „a párbeszéd, a kultúra, a hit és eszmecsere helye lesz” – mondta I. Bartholomaiosz. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus élén Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha áll. Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1701 ember vallotta magát görög ortodox vallásúnak.
Nagy jelentőségű, hogy a NEK idejében, Budapesten tartották az európai keleti katolikus püspökök éves találkozóját. A Szinodalitás és közösség témában rendezett tanácskozásra keleti katolikus egyházak képviselői érkeztek Ukrajnából, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Belaruszból, Bulgáriából, Horvátországból, Görögországból, Dél-Itáliából, Romániából és Örményországból, és Youssef Absi melkita pátriárka vezetésével jelen voltak az antiochiai melkita egyház képviselői, valamint a szír katolikusok európai szórványközösségeinek küldöttei is. Sokfelől, sokszor nagyon eltérő élethelyzetekből érkező püspököknek lehetőségük nyílt arra, hogy megosszák problémáikat és reménységeiket, a nehézségeket, és az olykor előforduló ellentmondásokat is, melyekkel szolgálati helyükön napról napra megküzdenek egyházuk pásztoraként a hit megélésének és az evangélium hirdetésének mindennapi feladataiban.
A tanácskozást megnyitva az Istenszülő születése ünnepén többnyelvű bizánci rítusú Szent Liturgiát mutattak be a budapesti Szent István-bazilikában I. József (Youssef Absi) szír melkita görögkatolikus pátriárka főcelebrálásával.
„Ma, amikor a kereszténységet annyi meg nem értés, félremagyarázás és támadás éri szerte a világban, életfontosságú, hogy közösen tegyünk tanúságot egységünkről, hitünkről, Jézus Krisztusról, aki egyetlen közös Urunk és Mesterünk” – fogalmazta meg Erdő Péter a keresztények egységének fontosságát.
I. József (Youssef Absi) pátriárka, akit 2017-ben választották a Rómával egyesült Melkita Görögkatolikus Egyház antiochiai pátriárkájává, I. József néven részt vett a NEK-en, ellátogatott a pannonhalmi bencésekhez is. A Melkita Görögkatolikus Egyház vezetője mindennapjaikról, a missziós elkötelezettségükről beszámolva elmondta, egyházmegyéjében az Iszlám Állam tíz évvel ezelőtt kilenc templomot rombolt le. A melkita egyház által fenntartott iskolákban nemcsak melkita, hanem muszlim gyerekeket is oktatnak. „A keresztény iskolákban tanuló iszlám fiatalok később biztosan nem csatlakoznak majd az Iszlám Államhoz. Amellett, hogy vallásukat megtartják, a kereszténységhez pozitívan viszonyulnak” – mutatta be reménységüket. I. József iskola- és templomépítések, valamint segélyprogramok révén évek óta együttműködik a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a magyar kormánnyal.
A párbeszéd elengedhetetlen
Hilarion Alfejev metropolita azt fogalmazta meg, „lenyűgöző a sokszínűség, hogy a kongresszus résztvevői a világ minden tájáról érkeztek, többségük katolikus, de más keresztény kultúrák képvselői is köztünk vannak. A sokféle embernek szüksége van párbeszédre, mert a nyugati és keleti értelmezések nagyon eltérnek egymástól, nem értik meg egymást, de olyan is előfordul, hogy ignorálják egymást. Minél többet találkozunk, beszélünk, minél jobban ki tudjuk fejezni magunkat, annál jobban értjük egymást”.
Joseph-Marie Ndi-Okalla kameruni püspök szerint „nagy kihívás, hogy a lokalitás mellett képesek leszünk-e globális szinten gondolkodni, megértjük-e hogy a békéért, az igazságosabb viszonyokért valamennyiünknek tenni kell.
Böjte Csaba OFM azt hangsúlyozta, az a feladatunk, hogy a Jézus tanításából megismert értékeket, a szeretet, szolidaritás és párbeszéd képességét felkínáljuk a világ többi részének. „Hinnünk kell a szeretet végső győzelmében, és mernünk kell kimutatni egymás iránti szeretetünket.”
Gérald Lacroix bíboros, Québec érseke katekézisében a békéről és a kiengesztelődésről beszélt. XVI. Benedek pápát idézve kifejtette, az Eucharisztia a béke szentsége, forrása és iskolája. Elsimítja az ellentéteket, felébreszti a szeretetet, megerősít abban, hogy a béke követeivé válhassunk. Így tekintve a béke nem utópia, akkor sem, ha azt látjuk, forrong a világ, tele van igazságtalansággal, háborúkkal, korrupcióval, menekültválsággal. A békevágy az emberek szívének mélyében gyökerezik, és arra hív, ne csak imádkozzunk érte, hanem vegyünk aktívan részt megteremtésében.
Jean-Claude Hollerich SJ bíboros, luxemburgi érseke, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának elnöke Ferenc pápával egybehangzóan vallja, Európának nagyon fontos szerepe van a világban a béke és biztonság fenntartásában. „Európa és az Európai Unió messze nem tökéletes, de egy nem tökéletes Európai Unió is jobb, mintha nem létezne az unió. Mi mindenkivel párbeszédben vagyunk, a különböző politikai pártokkal az Európai Parlamentben, a keresztényekkel, a nem keresztényekkel. A párbeszéd néha könnyű, néha nehéz, de én mindenképpen hiszek benne” – véli a bíboros. Korunk válságait tekintve az első lépés, hogy meghallgatjuk egymást. Ha ítélkezünk egymás felett, akkor nincs kiút. Ferenc pápát hol jobboldalinak, hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol konzervatívnak bélyegzik. „De a pápa nem liberális, és nem konzervatív, a pápa radikális. Radikális Jézus követésében és az irgalmasságban is. Visszavezet minket hitünk középpontjába, ami az eucharisztikus Krisztus. E nélkül a középpont nélkül hiábavaló minden, amit teszünk.”
Ugyancsak a testvéri közeledésről szólt a budapest-kőbányai Szent László-templomban roma közösségek jelenlétében Székely János püspök Mária oltalmába ajánlotta a magyarországi cigányságot. A találkozóra azután került sor, hogy a Hungexpón ünnepelt szentmise állandó részeit az eucharisztikus kongresszusok történetében először énekelték lovári nyelven. Az ecuadori Alfredo Espinoza Mateus érsek által celebrált szentmisén felhangzott Oláh Patrik Gergő Le Devleske című miséje. A Szent László-templomban roma egyházi közösségek, kisebbségi önkormányzatok elnökei és tagjai, a roma család, az alapítványok, tanodák és más szervezetek munkatársai ünnepeltek együtt. Székely János térden állva mondta el a felajánlást magyar és lovári nyelven is.
Az üldözött egyház követei Budapesten
„Ma a káld egyháznak 18 egyházmegyéje van nemcsak a Közel-Keleten, hanem még Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is, a hívek száma meghaladja az egymilliót” – mutatta be helyzetüket Louis Raphaёl Sako bíboros, bagdadi érsek, káld katolikus pátriárka. A bíboros szerint az a béke útja, ha minden keresztény el tudja mélyíteni egységét Krisztussal, közösséget teremt, egységet hoz létre a többi kereszténnyel, hiszen az Eucharisztia ünneplése osztozás és együttlét. Rámutatott, mekkora ereje volt Ferenc pápa márciusi látogatásának, megerősítette abban a keresztényeket és az iraki muszlimokat, hogy a béke, stabilitás közös álmuk kell hogy legyen.
A nigériai John Onaiyekan bíboros, Abuja emeritus érseke hazája vallási megosztottságát bemutatva arra figyelmeztetett, „minden erővel a párbeszéd megnyitásán kell dolgoznunk” abban az afrikai országban, ahol a 200 milliós lakosságban 50–50 százalék a keresztények és a muszlimok aránya. „Különös helyzet ez, a két vallás ugyanakkora erővel képviselteti magát. Nigériában negyvenmillió katolikus él, s általában igen összetett, kihívásokkal teli a keresztények kapcsolata a muszlimokkal, akik erőszakosak is tudnak lenni” – mondta Onaiyekan bíboros, de óva int attól, hogy hazája problémáit muszlim–keresztény konfliktussá egyszerűsítsék, rámutatott az ország gazdasági nehézségeire, a szélsőséges vagyoni különbségekre.
Az Egyház és karitász
Mary Healy a detroiti Szent Szív Szeminárium biblikus teológusa, egyetemi docensét nemcsak a Hungexpón tartott előadásán ismerhettük meg, hanem Budapest két közlekedési csomópontján, az Őrs vezér terén és a Széll Kálmán téren felállított missziós színpadon is. Bár neve azáltal vált híressé, hogy egyike azon három nőnek, akiket 2014-ben Ferenc pápa kinevezett a Pápai Biblikus Bizottság tagjává, Mary Healy nem teológiáról, nem is a nők helyzetéről beszélt a kongresszuson. Azt hirdette, hogy pünkösd óta az Egyház küldetése a gyógyítás, Isten gyógyítani akar, akár csodálatos módokon. Tanúságtételében saját útját mutatta be, és közös imádságban könyörgött minden résztvevő lelkének gyógyulásáért, a félelemtől való szabadulásért, a megbocsátásért.
Áder János köztársasági elnök tanúságtételében szintén arról beszélt, hogy Isten keresése, befogadása nem lehet passzív, az cselekvő aktivitást jelent. Jeleket mindannyian kapunk, csak rajtunk múlik, hogy a véletlent vagy Isten keze munkáját látjuk benne. „Az én tanúságom, hogyha az isteni törvények szerint élsz, jól sáfárkodsz a talentumokkal, és szívedben, lelkedben, cselekedeteidben is keresed Istent, akkor meg is találod” – zárta tanúságtételét Áder János köztársasági elnök.
Párbeszédben a művészet nyelvén
A Dohány utcai zsinagóga egyedülálló hangversenynek adott helyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a Párbeszéd című koncerten egy ősi zsidó műfaj, a zsoltár szólalt meg zsidó és keresztény zenei feldolgozásokban. A NEK-re érkezett vendég és magyar főpapok ünnepelték együtt a művészetet Frölich Róbert országos főrabbival, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökével. „Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen a Katolikus Egyház ilyen magas rangú képviselői még nem jártak a Dohány utcai zsinagógában” – mondta Frölich Róbert.
„Amikor a zsoltárok felcsendülnek, átérezzük, hogy közös a kincsünk, közös gyökerekből táplálkozunk. Az Eucharisztia szóba belegondolunk, akkor ez elvezet minket az utolsó vacsorához és Jézus személyéhez, aki ahogy szavait a latin liturgia őrzi, „hálát adva áldást mondott”. Ott vagyunk az utolsó vacsora termében, ahol Jézus a pászka vacsora ősi szokása szerint mondja az áldást. Ezért olyan fontos számunkra, hogy együtt lehetünk itt a mai estén” – mondta a bíboros.
A Hungexpón valamint a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban elhangzott Pejtsik Péter Budapest Klezmer Miséje. Pejtsik Péter új műve a jiddis zene bevonásával egyfajta kiterjesztett ökumenizmusra, vallásközi párbeszédre utal a zene nyelvén, ötvözi szűkebb pátriája, Közép-Európa zenei hagyományait és hitvilágát. Pejtsik Péter elmondta, a klezmer lehetőséget adott neki, hogy a veretes, komoly egyházzenei hagyományt felpezsdítse a táncos lüktetésű klezmer zene utalásaival. De arra is, hogy az intézményes bűntudatnak, megbocsátásért könyörgésnek személyes, fájdalmas dimenziót adjon a jiddis dallamokon átszűrődő mélységes, évezredes szomorúsággal.
