Az tanári munka egyik meghatározó kihívása a 21. században a tanulók motiválása. Hogyan segíti az élmény, átélés egy tananyag elsajátítását? Miért fontos, hogy a tanítás élményt nyújtson, hogyan éri el ezt a tanár? Ezekre a kérdésekre ad választ a Multimédia az oktatásban címmel 2021 nyarán rendezett online nemzetközi konferencián elhangzott Szücsné Dr. Harkó Enikő, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium tanára „Motiválás, élményalapú, interiorizáló tanítási gyakorlat egy gimnáziumban”című előadása. Ebből készítettünk összefoglalót.
Az elsajátítási motiváció jelentőségét már az 50-es években megfogalmazta a pedagógia elmélete, a 70-es években ismét odafigyelés övezte, de valódi kibontakozása a 90-es évekre tehető. A motivációkutatás felfigyelt a flow-élményt nyújtó, az érdeklődést felkeltő, kiszélesítő, interiorizáló megoldásokra, mint a pedagógia egyik legérdekesebb ösztönzőjére. A tananyag elsajátítását alapvetően meghatározza a tanulók motiváltsága. Szücsné Dr. Harkó Enikő módszere ezt célozza.
A magyartanár a következő kérdésből indul ki: Mikor kerül egész lényünk, testünk és lelkünk optimális működési állapotba? A válasz általános érvényű, a tanórai szituációra is meghatározó: Világos célok, releváns visszajelzés, egymással egyensúlyban álló feladatok és képességek esetén a szinkronicitás, a tevékenységgel való eggyé válás. Ebben az állapotban a pszichés energiáinkat maradéktalanul igénybe tudjuk venni.
Szücsné Dr. Harkó Enikő módszere az élményalapú, asszociatív megoldások alkalmazása. A tananyag átadása során arra törekszik, hogy más területek élményanyagából vett információkkal, életszerű szituációkkal, tantárgyközi megoldásokkal találjon motivációs lehetőségeket. Így az anyag elsajátítása egyszerűbb lesz, a téma megértéséhez vezet, és az eredményesség sikerélményt, örömöt is jelent. A pedagógus fontosnak tartja, hogy a tanulókkal szemben támasztott kihívásokat elfogadható és teljesíthető kihívásokká alakítsa. A diák figyelmének ébren tartására alkalmazza az úgynevezett asszociatív kitekintőket, melyek kizökkentik a tanulókat az egysíkú megközelítések világából, és nyitottá teszik őket teljesen más területek, érzelmi társítások befogadására. A módszer nem tantárgyfüggő, de a magyartanár számára különösen kiváló lehetőség értelem és érzelem összekapcsolására.
A módszer további előnye, hogy maga a tanár is motiváltabb tud lenni egy ilyen asszociatív, kitekintő környezetben. élményt tud nyújtani, és együtt élményt tudnak megélni.
A pedagógus megjegyzi: Fontos érezni, hogy az asszociációk, kitekintők mennyire
kötik le a diákokat, és az eredeti téma valóban felerősíthető-e a használatukkal. Az is fontos szempont számára, hogyan érzik a tanulók magukat a tanórán, mennyire tudnak figyelni, mennyire pozitív a viszonyulások.
Ennek vizsgálatára az előadó fontosnak tartja, hogy visszajelzést kapjon a diákoktól. Írásában bemutatja, milyen módszerrel él a tanulói „elégedettség, megérintettség” mérésére.
Konkrét tananyagok feldolgozásával mutatja be a módszerét, melyekben mind az asszociáció, mind az élményadás szerepet kap. Kidolgozott óravázlatot ad közre Arany János Ágnes asszony című versének, a Jakobson-modell tanításának, Ady Endre Harc a Nagyúrral és József Attila Nagyon fáj című versének tanítására.
Ízelítő a módszerből az Ady-vers kapcsán. A magyartanár kiindulópontja, hogy Ady Harc a Nagyúrral című verse egy kifejezetten nehezen befogadható, megérthető tananyag. Felvezetőként ezért a hiány érzetének tudatosítását hozza közel, mely alkalmat ad az érintődésre. Képeket mutat: a puzzle, melynek egyetlen darabja hiányzik. Majdnem teljes, de nem befejezett. Nincs meg a teljesség érzete, sokkal inkább arra a pici hiányra koncentrálunk. A csonka Hold képe a természetjárás, csillagászat élményzónáját aktiválja. A csonka gúla képi beemelése a matematika emelt szintes csoport kedvence.
De szóba kerül a pénz, a pénzről, annak hiányáról való elmélkedés, amely a társadalom- és gazdaságismeret és a etika tantárgyai fele nyit, a pénzhez etikai normákra is asszociálnak.
A magyartanár számára fontos hogy érvényes kérdéseket tegyen fel. Feltárja azt is, hogy a
mai diskurzus részét is képezik, hiszen befogadtatása eleve kihívásokat állít a mai tanárok elé.
Végül az irodalomjegyzék az óravázlat kidolgozásához használt teljes forrásanyagot tartalmazza.
