Setényi János úgy véli, nem indokolt „apokaliptikus képeket” vizionálnunk, amikor a magyar oktatásról beszélünk. Az oktatáskutató szerint összeurópai probléma – olvasható a HírKlikk-en Setényi János: a pedagóguspálya ma sem a fiúk, sem a lányok számára nem vonzó perspektíva címmel készült interjúban.
SZERZŐ: SZEMLÉZETT CIKK
FOTÓ: KÉPERNYŐFOTÓ
Setényi János úgy véli, nem indokolt „apokaliptikus képeket” vizionálnunk, amikor a magyar oktatásról beszélünk. Az oktatáskutató szerint összeurópai probléma, hogy a „modern gazdaságok láthatóan nem hajlandók a tanárbérekre komolyabb pénzeket költeni”, hogy a pedagóguspálya vonzereje meggyengült, és a természettudományos oktatás mindenütt felmorzsolódóban van”. A PISA-t vezető ázsiai országokhoz képest Európa lecsúszóban van. Magyarország ennek egy szelete – fogalmaz Setényi.
A magyar helyzetet tekintve Setényi szerint a „falusi kis iskolák államosítása, és egy kézbe tömörítése indokolt volt”, ugyanakkor megjegyzi, „szakmai, tartalmi fejlesztésekre jelentős mértékben” nem került sor. Az oktatáskutató hiányolja az iskolák innovációs erejének felszabadítását, és a pedagógusok kiemelt támogatását.
A pedagógushiány okát Setényi „az életpálya jelenlegi fenntarthatatlanságában” látja. „A pedagógus életpálya rendszerének kialakítása nagy és pozitív erőfeszítés volt, és az induláskor többletforrások is kapcsolódtak hozz. De a gazdasággal összehasonlítva a helyzet már más: a pedagógusbérek nagyon erős lemaradásban vannak a szakmunkásokéhoz képest. Most már nem csak a fiúknak, a lányoknak sem perspektíva ez a pálya.”
Súlyos gondnak tartja Setényi a természettudományos tárgyaknál jelentkező tanárhiányt. „Az európai emberek ma már nem nagyon hajlandóak nehéz dolgokkal foglalkozni, márpedig a matematika, kémia, biológia, fizika elsajátításának nincsen könnyű útja. A gazdagabb országok a harmadik világból importálnak ilyen szakembereket” – mutat rá.
A közoktatás tartalmi átalakításának kérdésében az oktatáskutató a tantárgyi minimumok meghatározását sürgeti. A központi tananyagban határozzák meg a szükséges minimumot, és ezt próbálják mindenkivel elsajátíttatni.
A posztkommunista országokkal való összehasonlításban nézve a magyar oktatás a szlovák, ukrán, román, szerb oktatásnál lényegesen szervezettebb és jobban dolgozik, de elmarad a lengyel vagy a cseh oktatás eredményeitől – mondta Setényi.
Az eredeti cikket elolvashatja itt.
