Ha jól végzik a munkájukat, tulajdonképpen településük ellen dolgoznak. Az ajaki családok számára érték a tanulás, a szülők ösztönzik gyerekeiket, támogatják az iskolát. A tanárok felkészítik a gyerekeket a továbbtanulásra, így színvonalas középiskolákba jutnak így be, és a jó alapokról, eredményesen végzik el azokat. Majd továbbtanulnak, s diplomával a kezükben nem vezet út vissza a kisvárosba. Az ajaki Tamási Áron Katolikus Intézményben jártunk.
SZERZŐ: TRAUTTWEIN ÉVA
FOTÓ: MAGYAR KURÍR / LAMBERT ATTILA
A 3700 lélekszámú Ajak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kisvárosa. A település híres hagyományairól, melyekhez nemcsak szilárdan ragaszkodnak lakói, de meg is tudják újítani azokat. Beszélgetőpartnereink Rozinka Mihály intézményvezető, Ragány Zsuzsanna intézményvezető helyettes, Takács Károlyné óvodavezető, Gáspár Mátyás plébános és Ragány Adrienn, Ajak polgármestere.
Ajakon az iskola a település életében meghatározó szereplő, szoros kapcsolatban vannak a szülőkkel, látják a családok problémáit, együttműködnek az egészségügyi rendszerrel, az önkormányzattal, az egyházakkal, szociális intézményekkel. „Ide mindenki betalál, szinte a város központja vagyunk” – mutat körbe az igazgató a Péter-tó Ligetben. Az egykor vizenyős, mocsaras területen vízelvezetéssel táplálják a Péter-tavat, a területet feltöltötték, ide tervezték a városközpontot, melyet a polgármesteri hivatal, piac, szabadidős park a Péter-tó mellett, a hamarosan nyíló sportcsarnok és az iskola együttesen alkot. Ajakon a városvezetés tudatosan tervez, „szívügyünk az építés-szépítés” – mondja Ragány Adrienn, Ajak polgármestere.
Ezt az iskola több szárnyból álló, kétszintes felújított épülete is tükrözi. A ráépítésre a hatvanas években, a tanulói létszám miatt volt szükség. Az egyik szárnyban folyik a tanítás, itt található a tornaterem is. A folyosókon kondigépeket, csócsót, pingpongasztalt állítottak fel. A falakon a művészeti alapiskolában és a nyári képzőművészeti táborokban készült alkotások.
A másik szárny alsó szintjén van az ebédlő és az éppen felújítás alatt álló konyha. Az önkormányzat működtette konyha a városka egyetlen intézményi konyhája, innen látják el a bálokat, lakodalmakat, halotti torokat, de az értekezleteket, előadásokat is. A felső szinten az iskola díszterme ugyancsak városi és családi rendezvények helyszíne is.
Az épület szomszédja az óvoda és a bölcsőde. Mindegyik intézménynek bőven van szabad tere. Az óvodához nagy játszótér tartozik, az iskola mellett az egyházmegye támogatásával rekoltán kézilabdapályát alakítottak ki. Legújabb beruházásuk kenuk vásárlása volt, a gyerekek a szomszédos Péter-tavon tanulnak evezni.
Az iskola tanulói létszáma a hatvanas években érte el csúcsot, 900 diák tanult akkor Ajakon. Még a 2000-es években is 500 tanulójuk volt, jelenleg 225, de az utóbbi évek azt mutatják, a létszám csökkenése megállt. Az okot a születések számának csökkenésében, de legfőképpen az elvándorlásban kell keresni. „Az itt élőknek érték a tanulás, a szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerek jó eredményeket érjen el. Az emberek az élet minden területén szorgalmasak, megtalálják a boldogulást. A többség továbbtanul, tavaly 29 főből 20 gimnáziumban, onnan pedig sokan a felsőoktatásban. Aki tanul, nem tud visszakerülni ide – mondja az igazgató. Ajakon ugyanis a legnagyobb munkáltató az óvoda-iskola és az önkormányzat.
Rozinka Mihály több mint húsz éve vezeti az intézményt. Visszatekintve elmondta, „a 2002 és 2010 közötti ciklus nagyon nehéz volt. Az állami normatívák csökkentésének időszakát éltük. Mint önkormányzati képviselő és iskolaigazgató én feleltem a leépítésekért, olyan pedagógusokat kellett elküldenem, akik még engem is tanítottak. A 2010 óta történt változások nekünk fejlődést hoztak, nálunk előrébb vitték a köznevelést. Bölcsődét tudtunk építeni, felújítottuk az óvodát, folyamatosan korszerűsítettük az iskolaépületeinket. A fenntartóváltás – 2017 óta a Derecen-Nyíregyházi Egyházmegye intézménye vagyunk – is fejlődést hozott. Az átvételt a tanárok és szülők egyöntetűen támogatták. Jó ez az irány. Nem csak a körülményeket és a feltételrendszert sikerült fejleszteni, hanem az értékrendünk képviseletében is állandó támogatást kapunk. Olyan oktatás-nevelési irányt tudtunk meghatározni együtt az egyházzal, ami számunkra jövőben biztosíték. Nálunk Ajakon a gyerekkorom óta a kereszténység kétezer éves értékeit képviseljük, így tudtunk és tudunk ebben a rohamosan változó világban olyan dolgokat felépíteni, amiről azt gondoljuk, hogy a gyerekek jövője szempontjából fontos.”
A tantestület huszonhat fővel működik, a nagy többség ajaki. „ A gyereklétszám csökkenése miatt az elmúlt húsz évben nem volt lehetőségem új pedagógusokat felvenni. Mindig az volt a cél, hogy meg tudjuk tartani azokat, akik már vannak. Ezért negyven év felett van mindenki. Egy nagyon jó, ereje teljében lévő csapatunk van. Mégis, szükségünk lenne fiatalokra, hogy át tudjuk adni ezt a gondolkodásmódot, azt a munkalendületet neki, amit mi élünk. Itt ugyanis ha bármilyen ötlet felmerül, bátran bele tudunk vágni.”
Az igazgató örömmel mondhatja, intézményükben nincs kiégés, belefáradás, elfásulás. Ezt megerősítették azok a külsős szakemberek, akiket kiégés-megelőző tréningre hívott. „Minden pedagógus részt vett ezen a több napos tanfolyamon. A végén a képzés vezetője úgy értékelte, ’felesleges’ volt tanfolyam, itt szó sincs semmilyen kiégésről. Lelkes, erős, jó tantestületként írtak el minket.” Az intézményvezető ennek okát abban látja, a településen megtartó erejű hagyományok formálnak közösséget, ahol mindig is az összetartás volt a trend, a gyerekekért mindent tenni akarás. Ennek köszönhető az intézmények színvonalas, családias, jó légkörű nevelése.
A Tamási Áron kötelezően egész napos iskola. Tanításon kívüli programokkal segítik a komplex személyiség fejlődést. Lefedik szakkörökkel, sporttal, a művészeti iskola kínálatával a gyerekek idejét reggel nyolctól tizenhat óráig. „Úgy gondoljuk, itt az iskolában tud a gyerek legjobban felkészülni a másnapi tanórákra, itt van pedagógus segítség.” Van zeneiskola, tánctanítás, ami már a hagyományápolás miatt is fontos Ajakon. Drámajátékot és képzőművész foglalkozásokat is tartanak a művészeti iskolában. Fontosak még a szaktárgyi szakkörök, így például a robotika, amit nagyon szeretnek a gyerekek.
Ragány Zsuzsanna intézményvezető helyettes arról beszél, „a művészeti oktatást nagyon támogatjuk. Van kínálat, szeretnénk, ha mindenki legalább egyben részt venne. Ha a tanulmányi képességek vagy eredményeik ezt nem teszik lehetővé, ott maradunk a tanulásnál és a sportnál. Azt tapasztalom, a gyerekek szeretik magukat kipróbálni a nyolc év alatt szinte minden művészeti ágban. Nagy lelkesedéssel belekezdenek a zenébe, aztán átmennek a táncba. A rajzot és képzőművészetet mindenki nagyon szereti. A színjátszásban a gyerekek megtanulják magukat kifejezni, megtanulnak kilépni a színpadra. Idén eljutottunk a pécsi országos gyerekszínjátszó döntőre. Láttuk az országban legügyesebb, hozzájuk hasonló korú gyerekeket játszani. Megismerték Pécset. A lehetőségeket mindig szeretjük kihasználni. Visszük a gyerekeket mindenfelé, ahová lehet, és ebben nagyon jó partner a fenntartó, financiálisan biztosítja nekünk az eljutást.”
Az egész napos iskolának örülnek a szülők. Vannak néhányan, akik otthon szeretnének foglalkozni a gyerekkel, mert eredményesebbnek gondolják. Ilyenkor mindig próbát teszünk egy-két hónapon át. Ha azt látjuk, van eredménye, annak mindenki örül. De nem ez a trend. Inkább az, hogy a szülő szalad a megélhetés, a nevelés inkább az iskolára hárul.
A hitélet aktív az intézményben. A fenntartóváltást a település másik két felekezete, a görögkatolikusok és reformátusok támogatták. A Szent II János Pál „védelme” alatt álló intézmény élete összefonódik az egyházközségével. Gáspár Mátyás plébános lelkivezető mindent megtesz, hogy bevonja a gyerekeket és tanárokat a hitéletbe. Vasárnaponként a fél tízes diákmise, melyet minden alkalommal más-más osztályért ajánlanak fel. „Az elsőáldozóknál természetes, hogy ismerik az imákat, van imádságos életük, bátran énekelnek, és amikor bérmálásra készülnek, ott van szívükben az élmény, hogyan térdeltek az Oltáriszentség körül. A családokban fontos, hogy vallásilag is törődjenek a gyerekkel. A rózsafüzér társulatnak gyerekcsoportja is van Ajakon” – mutatja be a kezdeményezéseket a plébános.
Ami a tanítást illeti, figyelnek arra, hogy versenyben maradjanak a különböző iskolák közötti összehasonlításban. „A kompetenciamérések szerinti hozzáadott érték nálunk egész magas. Szeretjük látni, ha jó szerepelnek a gyerekeink a továbbtanulás szempontjából, és minél több versenye küldjük őket. Lássanak világot, szokjanak hozzá ahhoz, hogy a világon versengés van. Ehhez is hozzá kell szoktatni őket. Ugyanakkor nem feledkezünk el a lemaradókról, a felzárkóztatás is fontos feladat.”
Sajátos nevelési igényű gyerekük kevés van, azzal a néhánnyal a két gyógypedagógus folyamatosan foglalkozik. A környező településeken nagyobb a kisebbség aránya, Ajakon alig 10%, amit az igazgató történelmi okokkal magyaráz. „Nálunk nem is lehet megmondani, hogy ki cigánygyerek, annyira integrálódtak. „Sokszor azt tapasztaljuk, hogy még pozitívabbak az otthonról hozott értékekben, mint a nem kisebbségiek. Mi kisváros vagyunk, itt mindenki mindenkit ismer. Ha a családban történik a felnőttek között valami, ami a gyerekekre kihat, arra mindig figyelünk, és közösen próbáljuk megoldani. Az egyházak ebben nagyon sokat tudnak segíteni.”
Az igazgató pályaválasztási szülői értekezlettel segít a családokban a választásban. Meghívja azon iskolák igazgatóit, melyek iránt a hetedik-nyolcadik osztályos szülők körében érdeklődés mutatkozik. Az iskolaigazgatók prezentálják, mi náluk a kínálat. „Mindig kifejezik, hogy ők azért jöttek el, mert az ajaki diákokra számítanak. Ez számomra egyfajta visszajelzés.”
Az egyik orosztanár megtanulta a lengyel nyelvet, segítségével 15 évre visszanyúló lengyel testvérkapcsolatot alakítottak ki. Van testvérvárosuk, Hyzne, és testvériskolájuk. A nyolcadikosok hagyományosan ellátogatnak Lengyelországba. „Ott tanítottuk a gyerekeket síelni’ – mondja Ragány Zsuzsanna intézményvezető helyettes.
A névválasztás – Tamási Áron – Erdély felé fordította az iskola figyelmét. Évente rendeznek tematikus napot, amikor az író munkáival foglalkoznak. Farkaslaka testvértelepülésük. A Határtalanul pályázat keretében rendszeresen viszik Erdélybe a hetedikeseket.
Az ősöktől örökölt és sajáttá tett hagyományok megtartó ereje hordozza a közösséget. Ezt ismerhettük meg Ajakon.
