A katalán hungarikum – Iskola és kreativitás II.
Mitől lesz egy társadalmi közeg jó termőtalaja a kreativitásnak? Sokszor látunk nagy egyéniségeket, akik egymagukban teremtetik meg ezt a termőtalajt, s egyetlen ember egyetlen gondolatától kezdenek el sokan sokkal újszerűbb módon gondolkodni. Max Weber mutatott rá, hogy Kálvin egyetlen eszméjével (javakat termelni üdvös, s a javakat nem felélni még üdvösebb), a kreatív vállalkozásoknak az egész világra kiható kapitalizmusát teremtette meg. S hogy ez az egyetlen gondolat is képes volt a teljes bioszférát – az űrből is jól látható módon – tökéletesen és máig hatóan átformálni. Ugyanígy teremtett nemzedékek és embersokaságok számára máig élő kreatív inkubátort a piaristák alapítója is – önmaga számára is váratlan, sőt terveivel tökéletesen ellentétes (magában is igen kreatívnak mondható) ötlettől vezérelve. José de Calasanznak ez az ötlete (és persze a megvalósítás küzdelmei) nekünk, magyaroknak talán még fontosabb, mint a saját spanyoljainak. Mert bár Katalóniából eredt a piaristaság, a „pater parvulorum” életműve és ötlete Magyarországon érlelte a legkülönösebb kreatív gyümölcseit. Itt vált legsodróbbá ez a szellemi Golf-áramlat, ez az elképesztő társadalmi-intellektuális lift, amely azután százakat tudott felrepíteni az alsóbb néprétegekből a legmagasabb tudáselit tagjai közé.
