Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején címmel megjelent tanulmánykötet átfogó képet nyújt a magyar 15–29 éves korosztályról. A pandémia idején készült nagymintás ifjúságkutatás a fiatalok számára a legfontosabb probléma a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlansága, a céltalanság.
SZERZŐ: TRAUTTWEIN ÉVA
KÉP: Hetek, Székely Levente
Több médium, többek között a Mandiner, a Kossuth Rádió, a Hetek podcastja szólaltatja meg a kötetet szerkesztő Székely Leventét, az MCC Ifjúságkutató Intézet és egyben az ifjúságkutatás szakmai vezetőjét.
Az adatfelvétel nagymintán készült, Magyarországon 8000 fiatalt kérdeztek meg, külhonban pedig további 4000 főt. Az adatfelvétel 2020 végén, a pandémia második hulláma alatt zárult.
A 2020-as kutatás a hatodik nagymintás ifjúságkutatás 2000 óta, négyévente készül ugyanis ilyen. Minden kutatás ugyanazzal a kérdőívvel dolgozik, ezért összevethetők és értelmezhetők a trendek, de mindig vannak aktuális témák is, és olyanok, amiknek a szavatossága lejár.
A kutatás kiterjed a fiatalok életének minden fontos területére. Vizsgálja fogyasztási szokások, a tanulmányok, életkezdés, családalapítás, munkapiaci helyzet, szabadidő, politikai nézetek, médiafogyasztási szokások kérdésköreit. Kiemelten figyel arra, milyen problémacsomagokat azonosítanak a fiatalok saját életükben. Gazdasági kérdések, így a munkavállalás, ma már nem szerepel az égető problémák között. A gazdasági létfeltételeket egyre inkább biztosítottnak látják, ez jelent egyfajta anyagi biztonságot, ugyanakkor a kérdés, hogy mit kezdjenek az életükkel, milyen célokat kövessenek, az lépett előre legfontosabb kérdésként.
A kötet önálló fejezetet szentel a vallásnak. Az eredmények azt mutatják, az elmúlt 20 évben az egyháziasan vallásos fiatalok száma csökkent, de 2016 és 2020 között erőteljesen növekmény látható a maga módján vallásos fiatalok számában. A járvány kiváltott egyfajta érdeklődést a spiritualitás irányában. Tanúi vagyunk egy keresésnek. A fiatalok válaszokat szeretnének, szilárd kapaszkodókra vágynak. Azt érzékelik, hogy a körülmények gyorsan változnak, erős a bizonytalanság érzésük, ezért nagyon erős a vágy a kiszámíthatóságra.
Példaképeik alapvetően a családból jönnek, e mellett az igazolható teljesítményt nyújtó sportolókat értékelik. Az influenszerek és celebek is megjelennek, példaképként nem dominánsak, inkább mint érdekes személyiségre figyelnek fel rájuk.
A fiatalok nagyobb része elfogadja a szülei életeszményét, akár politikailag is. Tartós politikai érdeklődést nem látunk náluk. Politika alatt a pártpolitikát értik, ami számukra iszapbirkózással, sárdobálással azonos. A politika, mint a közös ügyeinkről folytatott érdemi vita, nem fogalom számukra.
Sok mindent fontosnak tartanak, ami érték. Például a környezet védelmét, az egészségügy fejlesztését, a klímavédelmet, a dolgokban való részvételt, sőt a munkát is. Aktívak, a munkaerőpiacon 55% dolgozik. Hordozzák a konzervatív értékvilágot, vallják a család fontosságát, sőt, az első helyen említik. Tervezik a házasságot, a gyerekvállalást, de ez inkább vágyként, mint valóságként jelenik meg életükben.
Nagyon jellemzi ezt a generációt az élménykeresés. Olyan dolgok nyerik meg őket, melyek rövidebb ideig fenntartható figyelmet igényelnek. Ha nem nyújtunk élményt, az érdeklődésük pillanatok alatt alábbhagy. Csak a szolgálatért, csak azért, hogy én tegyek jót, arra nem állnak készen. Úgy tűnik, hiába tesz komoly erőfeszítést a kormányzat, az egyházak, az iskolák a fiatalok önkéntes szolgálatáért, nincs kiugró tettvágy a fiatalokban.
Mivel az élmény a legfontosabb számunkra, és ehhez hozzá is jutnak, ezért a lázadás sokkal kevésbé jellemző rájuk. Unatkozni nem tudnak, az infokommunikációs eszközök állandóan elérhetők számukra akár mint pótcselekvés, akár mint tartalomfogyasztás.
Azt látjuk, hogy egyre nehezebben érjük el őket, még akkor is, ha azokkal a felületekkel, online eszközökkel próbálkozunk, amit ők maguk használnak. Hiába nyúlunk az online eszközökhöz, ha a régi tartalmat, a régi módon próbáljuk eljuttatni hozzájuk.
Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója tanulmánykötetben a fiatalok mobilitásának alakulásával foglalkozik. Ennek keretében rákérdeztek arra, mennyire tartanak bizonyos események bekövetkeztétől, hogy mitől félnek leginkább a fiatalok. A legtöbben a világjárványt, klímaváltozást világgazdasági válságot említették, illetve azt, hogy a politikusok rosszul kormányozzák az országot. A fiatalok elvándorlásának oka még mindig gazdasági jellegű, az itthon maradás tényezői közül legfontosabb a családhoz való ragaszkodás, az életükkel való elégedettség érzése, de félelem a sikertelenségtől, az idegen környezettől is szerepet játszik döntésükben.
