Az egyházi iskolák nagymértékben hozzájárulnak a hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek szegregációjához – állapította meg egy helyettes ombudsmani állásfoglalás. A dokumentumot időközben visszavonták, de a kérdés velünk marad: megkérdőjelezhetetlen szent cél-e az inkluzív oktatás? Szembe lehet-e menni a szabad iskolaválasztás jogával élő szülőkkel? És mit kezd a szegényekkel kényelmes, polgári kereszténységünk? Rubovszky Rita önvizsgálatra hívó szempontjai.
Az egyházi iskolák nagymértékben hozzájárulnak a hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek szegregációjához – állapította meg egy helyettes ombudsmani állásfoglalás. A dokumentumot időközben visszavonták, de a kérdés velünk marad: megkérdőjelezhetetlen szent cél-e az inkluzív oktatás? Szembe lehet-e menni a szabad iskolaválasztás jogával élő szülőkkel? És mit kezd a szegényekkel kényelmes, polgári kereszténységünk? Rubovszky Rita önvizsgálatra hívó szempontjai.
A szerző a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója, a katolikus Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke
Nagy port kavart az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 6/2025. számú elvi állásfoglalása, mely „A párhuzamosan megjelenő egyházi fenntartású köznevelési intézmények felvételi és működési gyakorlatának, valamint a roma gyerekek iskolai szegregációjának összefüggései” címmel jelent meg. Az országos lapok summája szerint – Nahalka István oktatáskutató 2023-ban összeállított listája nyomán – most a nemzetiségi jogokért felelős ombudsman is kimondta, hogy alapvetően a keresztény egyházak iskolaátvételi gyakorlata a legfőbb oka a roma gyerekek szegregációjának. (A dokumentumot időközben visszavonták, lásd lenti keretes írásunkat – a szerk.)
