Idén ünnepli fennállásának kilencvenedik évfordulóját az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, közismert nevén a Franka. A közel évszázados múltú alma mater sok papot, szerzetest, reál és bölcsész műveltségű embert adott a magyar társadalomnak. Varga Kapisztrán ferenceses szerzetest a Magyar Kurír kérdezte.
„Megtapasztaljuk, hogy szükség van ránk, hogy tudunk adni a munkánkkal másoknak” – fogalmaztak a Patrona Hungariae Iskolaközpont hetedikes diákjait a Magyar Kurír kísérte el a „72 óra kompromisszum nélkül” akció keretében a Vakok Batthyány László Katolikus Gyermekotthonába.
Hogyan lesz katolikus egy iskola? – Név- és táblacsere, kötelező hittan, osztálymise, lelkinap? Ezen a hagyományos úton keres megoldásokat az apci Boldog Brenner János Katolikus Általános Iskola. Tóth Ferenc igazgatóval beszélgettünk.
Milyen az epochális oktatás a miskolci jezsuita gimnáziumban?
Miközben rendre hangoztatjuk, hogy a természettudományokban van a jövő, a középiskolában egyre kevesebben választják szakirányként. A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium pedagógiai innovációja megfordította a trendet, és mára megduplázódott a természettudományt továbbtanulási szándékkal választók száma. Hogyan épül fel a jezsuita program? Erről kérdeztük Polák Péter oktatási igazgatóhelyettest.
Győr vitathatatlanul iskolaváros, nívós gimnáziumai országosan a legjobbak közé tartoznak, az élbolyban pedig már ott van a Prohászka Ottokár Orsolyita Iskolaközpont is. Prohászkásnak lenni óvodától gimnáziumig, gyerek, diák, tanár és szülő számára büszkén vállalt identitás. Nagy Csaba igazgató állami iskolai vezetési gyakorlattal három éve áll a Prohászka élén. Életükről kérdeztük.
Mekkora a realitása annak, hogy egy ember 14 évesen pályát tud választani, hogy ez a pálya egy fizikai munkát igénylő szakma? Ez a 14 éves – inkább gyerek, mint fiatal – az iskolában leginkább a túlélésre játszott, aki mögött általában nincs ambicionáló, támogatást nyújtó család, és aki abban a világban él, ahol a fizikai munkának egyre csökken az értéke.
Lelki fejlődés, lelki élet, az életnek értelmet és szilárdságot adó alapok megtalálása – ez az, amiben egy egyházi iskola megkülönböztetően sokat és maradandót tud adni, ha azt jól csinálják. A miskolci jezsuita gimnázium gyakorlata eljutott a peremvidéki fülöpi katolikus iskolába, és lendületet, erőt adott napi küzdelmeikben. Mit tudnak a Jezsu-ban?
Ismerős a helyzet – előadás, gyerekek nehezen tartott csendben, elkalandozó, unott tekintetek. Egy tipikus lelkinap, vajmi kevés reménnyel, hogy átmegy az üzenet. A Rád találtam dicsőítő csoport lelkinapján a diáksereg énekel, tapsol, a kérdésekre élénken jelentkezik. Figyelő tekintetek, nevető arcok., a szentmisére megnyíló lélek. Az apci Boldog Brenner János Katolikus Iskola évzáró lelkinapja.
Érdemes lenne felmérni: mennyire él még a régi szokás, hogy a diákok feladatot kapnak a vakációra. Járható út ez egyáltalán a XXI. században? Felmerülhet még bárkiben is az ötlet? Vagy rég lemondtak az effélékről a kollégák, és örülnek, ha iskolaidőben rávehetik a gyerekeket erre-arra? Pedig volt benne ráció, és látva a csellengő, unatkozó kamaszokat, logikusnak tűnhet legalább „ajánlott” olvasmányokkal útra bocsátani őket. Miközben persze nagyon jól ki kellene találni, miféle tevékenység lehet kompatibilis a nyári hangulattal. A Bűn és bűnhődés meg az Antigoné elég sokkoló látványt nyújt a napernyő alatt, hát még ha olvasónaplót is vezetni kell róluk! És egyáltalán hogy is töprenghetne még ezen is a pedagógus a tanévzárás hajrájában?