Tudunk-e tanárként, szülőként segíteni a gyerekünknek, tanítványunknak, hogy „épségben térjen haza az online világ hajmeresztő túráiról”? Erről rendezett Mi és a kütyük – fiatalok és idősebbek a digitális kor fergetegében címmel pszichológus és kulturális antropológus részvételével szemléletet adó fórumot a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Részigazság Klubja.
Az írónő tizenöt éve telt tanítással, és egész életén át kötődött a pedagógiához. A 19. század elejétől a 20. század végéig tartó bő évszázad gyermeknevelésének, oktatásának gazdag, szerteágazó színvilága megjelenik műveiben. Miben látta a tanár feladatát, mit vallott a pedagógiáról, honnan szerezte insprirációit Szabó Magda? – Ennek jártunk utána az Élet újrakezdhető kötetben megjelent interjúkban.
A tökéletessel való szembesülés megbénítja az embert. A tökéletes elől eltakarjuk arcunkat, akárcsak Mózes a csipkebokor előtt. S ezzel a gyermek sincs másként, akit tanítunk. Ha azzal szembesül, micsoda tökéletes építmény a művészet meg a tudomány, micsoda mindentudó lény az ő tanára, csakis saját kicsinységét és ostobaságát élheti át újra meg újra. Ezért is fontos megmutatni neki, mi mindenben hiányos a mi saját tudásunk is. Sőt, ami még fontosabb: hogy milyen gyarló és tévutakkal teli maga a tudomány és a művészet is. S hogy nemcsak a babonák világában volt gyarló, az aztékok meg a boszorkányüldözők korában, hanem hogy ma is az. Hogy mennyire tükör általi és mennyire töredékes a tudásunk – s hogy neki mégis meg kell írnia a dolgozatát ezekről a sokszor téves eszmékről. S hogy érdemes is megírnia, még ha tévesek is.
Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején címmel megjelent tanulmánykötet átfogó képet nyújt a magyar 15–29 éves korosztályról. A pandémia idején készült nagymintás ifjúságkutatás a fiatalok számára a legfontosabb probléma a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlansága, a céltalanság.
Nagyjából mindenki tisztában van vele, milyen veszélyes ösvényre bocsátjuk gyermekünket, amikor online hozzáférésű eszközt adunk a kezébe (14 évesen? 12 évesen? 10 évesen? még korábban?), és ezzel megengedjük neki, hogy belátása és akaratereje szerint korlátozza vagy eressze szabadon tevékenységeit. Kissé olyan ez a világ, amely így létrejött, mintha A legyek ura világába, William Golding regényének szigetére küldenénk fiainkat, lányainkat osztálykirándulásra. Globális emberkísérlet zajlik most már jó ideje, s a tanár, a szülő lényegében tanácstalan – legfeljebb otthonról reménykedik, hogy viszonylag épségben tér haza gyermeke a hajmeresztő túráról. A témának e pillanatban az is aktualitást ad, hogy február 23-án erről lesz beszélgetés az S4-ben, a Részigazság Klub eseményén.
A tanulók jobban élvezik a tanulást és jobban is teljesítenek, ha belsőleg motiváltak – mondja ki a hatékony tanulás 7. alapelve. Hogyan erősíthető a belső motiváció? – erre kerestük a pszichológia válaszait.
Érett személyiség, önismeret és önfejlesztés, kapcsolatépítő képességek – ezek azok a képességek, melyek fejlesztésére a „Boldogabb családokért”® Családi Életre Nevelés (CSÉN) program vállalkozik. Az akkreditált képzés szakmai napján vettünk részt, és Dr. Rézné Vitus Csillát, mentálhigiénés szakembert, mentor CSÉN tanácsadót kérdeztük.
A 21. század elvárja az egyéntől a megújulás és a változáshoz való alkalmazkodás képességét, a kreativitást. Ez az egyéni kvalitás azonban nem tud kibontakozni megfelelő környezeti tényezők nélkül, illetve a környezet erőteljesen támogatásának hiányában. A tanulók kreativitását kell és lehet bátorítani, fejleszteni.
Ki nem élte meg szótanuláskor, hogy a szó nem jutott eszébe, de tudta, hogy a szótárfüzet második oldalának első sorában. A tanulás kontextusfüggő, és a megszerzett tudás új kontextusban való alkalmazása nem spontán folyamat, hanem támogatást igény. Ezt mondja ki a hatékony tanulás 5. alapelve.