Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika – olyan távoli országok életébe tekinthetünk be a Hungexpón megszólaló előadók által, melyek hírei nagyon ritkán jutnak el Európába. Az üldözött, az újraépítő, utat kereső egyház hírmondói lesznek jelen egy héten át a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vendégeiként a vásárközpontban. Összefoglaló, kik és honnan jönnek.
Mire hív bennünket, pedagógusokat a mai magyar társadalom helyzete? Itt és most mit cselekedjünk? Hogyan éljük meg a tanári hivatást? Ami a mai magyar társadalmi körülmények között egyre világosabban megfogalmazódik és kifejeződik, az az, hogy milyen mélyen összefügg a pedagógusi, tanári hivatás a keresztény hitből fakadó szeretetszolgálattal. Hogy milyen mély kapcsolat van a gyermekek tanítása, nevelése és a hitből fakadó diakónia között. Hogy a pedagógus hivatás milyen mélyen a hitünknek a megélése, kifejeződése, a keresztény elköteleződésünk megvalósulása. Két ok miatt is nagyon világosan kifejeződik ez manapság. Egyrészt a célja miatt, másrészt a módja miatt. (Az írás alapjául szolgáló homília a váci Piarista Gimnázium tantestületének Kalazanci Szent Józsefet ünneplő szentmiséjén hangzott el.)
A NEK hetére rendezvénytérré változik a Szent István-bazilika környéke. Művészeti, kulturális, spirituális és gasztronómiai programok teremtenek vásári forgatagot a NEK napjain. Megmutatkozik a magyar kultúra, a magyar keresztény kultúra a világ számára. De csábít minket magunkat is, hogy a város egy kitüntetett pontja megtelik pezsgő élettel, találkozások tere lesz, egymással, művészekkel, az Eucharisztiában Jézussal. Könyvkiadók szemléje, koncertek, fórumok – betekintést nyújtunk a kínálatba.
Katolikus világesemény befogadására készül Magyarország. Sok múlik ezen a lelki élményen, ki tudja, mikor adódik hazánkban újra ilyen lehetőség – hív Erdő Péter bíboros a NEK-re. Fábry Kornéltól kértünk áttekintő összefoglalót a hétről, és megnéztük honnan és hogyan indult az eucharisztikus kongresszusok története.
A vacare igéből származó vakáció szót – Szent Benedek a Regulában már használja. Mit jelent valójában, és hogyan lesz olyan örömteli ez az idő, amilyen lelkesedéssel kerül fel a táblára az Ó? Miért olyan könnyű elrontani, és mit tanítanak a szerzetes atyák? – Baán Izsák OSB bakonybéli perjellel beszélgettünk.
A görög szerző, Plutarkhosz műve viseli ezt a címet (Párhuzamos életrajzok), ez a máig ható mű, ez a nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen biográfia-sorozat. De kortársunknak, Nádas Péternek aligha volt szüksége Plutarkhoszra, hogy hasonló címet adjon nagyszerű írásának: Párhuzamos történetek. Mert hát melyikünk ne találkozott volna hasonló jelenséggel? Hogy két életút párhuzamosan fut? S közben persze mégsem. Talán párhuzamosan indul, de sokszor épp ellentétes fordulatokat vesz. Talán nagyon is eltávolodik egyik a másiktól. Ezerféle út, hisz ezerfélének teremtett minket az Isten. Vajon nem kellene-e az osztályteremben többet foglalkoznunk a tantárgyi tudások hátterében álló gondolkodókkal? Magukkal a személyekkel? Az életútjukkal? A gondolat születésével? Az erkölcsi dilemmáikkal? Nem lehetne-e példatárnak tekinteni ezeket az utakat? Olyanoknak, amelyek előzetes viszonyítási pontokat adnak a gyerekeinknek? Amelyek megtanítják őket kérdéseket feltenni? Mielőtt ők is nekiindulnának?
Idén nyáron közel ezer ifjú zarándok indult tanárai vezetésével útnak szent helyek felé. Miközben róják a kilométereket, belső utat járnak be: életük elágazásait, kanyarjait, hegyeit, völgyeit, hosszú egyeneseit. Úton vannak önmaguk, mások és a Jóisten felé. Bemutatjuk a zarándoktábor mozgalmat.
Iskolai lelkigyakorlatok szervezésére és kiscsoportok vezetésére felkészítő képzést tartott a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája keretében működő köznevelési csoport egyházi iskolák tanárai, munkatársai számára a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban.
Ki ne szeretne titkos üzeneteket, jeleket megfejteni? A ligatúrák is ilyen rejtélyes jelek. A latin elnevezést két vagy több betű egybeírására, összekapcsolására, egyesítésére, kötésére, összevonására használják. Gondolná-e valaki is, hogy az első ligatúrák még a kódexírók idején keletkeztek? Igen, az összevont betűket az írnokok még jóval a Kína után 600 évvel Európában elindult, Gutenberg-féle könyvnyomtatás elterjedése előtt kezdték el használni.